119110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szövegek, rajzok, képek, különösen színes vagy fekete fehér fényképek reprodukálására

összerakó dobbal értük el. Ugyanezt elérhetjük azonban pl. úgy is, hogy a dobok átmérőit vesszük egyenlőre és fordulatszámaikat különbözőre, mimellett a szükséges 5 képfelületnagyság felvételére a képösszerakó dobbal párhuzamos tengelyű másik segóddobot rendezünk el és a végtelein szalagalakú szigetelőlapot ezekre szíjhajtásszerűen helyezzük rá. Ebben az eset-10 ben az írószerkezet eltolása a képösszerakó dobbal hajtottan, a mindenkori képmérettől független, állandó áttétellel történhet. Ha nem csak a képösszerakó, hanem a képbontó dobot is a fenti módon 15 képezzük ki, mindegyik dob állandó áttétellel hajthatja a vele párhuzamosan eltolandó szerveket "(fényforrást és optikai berendezést, illetve elektrografáló írószerkezetet) és csak a dobok, tengelyeit kell 20 egymással változtatható fogaskerékét tétellel összekapcsolni, valamint arról gondoskodni, hogy a dobokkal párhuzamos, hajtást nem igénylő segéddoboknak vagy egyéb hordozóknak, melyek célszerűen 25 rugósak, hogy a szalagot feszesen tartsák, a hajtott doboktól való tengelytávolsága beállítható legyen. Az ilyen készülékkel kellő számú áttételt tartalmazó beépített fogaskerékáttétel esetén dobcsere 30 és fogaskerékcsere nélkül tetszőleges arányú nagyításokat vagy kicsinyítéseket készíthetünk, ha a dobok elég hosszúak ahhoz, hogy a kívánt képméret rajtuk elférjen. Az egyes dobok kerületi sebessé-35 geinek viszonyát célszerűen a fogaskerékáttételt beállító kar jelzi és világos, hogy ez a nagyítás vagy kisebbítés lineáris mértékével lesz egyenlő. A fogaskerékáttétel természetesen lánchajtással vagy 40 más, kényszerkapesolatú, változtatható áttétellel pótolható. Az írószerkezet célszerűen olyan lehet, hogy az egyes szerkezeti elemeket egyetlen egységgé összeépítve tartalmazza. 45 Ilyen írószerkezetek metszeti képét mutatja a 3., 4. és 5. ábra. A 3. ábrán szigetelőanyagból készült hengeres (25) test látható, melynek két furatában vannak a (26) és (26') fémhuzalok és ezek hordják 50 a reájuk hegesztett platinahuzalból való (10) izzókatódát. A (25) hengerre szorosan reá illik a hengeres (27) fémsapka, amely vezérlő elektródaként működik' és homlokfalán az ionnyalábot átbocsátó és 55 annak legnagyobb keresztmetszetét megszabó (11) nyílást hordja. Ugyanezen elrendezésnek egy másik foganatosítási alakját a 4. ábra mutatja. Az ezen feltüntetett szerkezet a 3. ábra szerintitől csupán abban különbözik, hogy a vezérlő ö® elektródául használt (27) henger elől nyitott, s vezérlő hatása — a Braun-csövekben használatos Welmolt-henger óhoz hasonlóan — abban nyilvánul, hogy az iazókatódából kilépő ionnyalábot annál job- *>> ban összenyomja, minél nagyobb negatív feszültséget kapcsolunk reá. A szerkezet elkészítéséhez az erősítőcső-technikában használatos szerkezeti elemeket, nevezetesen a közvetet fűtésű katódák két-fura- 70 tos magnéziacsövecskéit és nikkelcsövecskéit célszerűen felhasználhatjuk. Az írószerkezetben segódelektródákat, pl. segédamódát, is alkalmazhatunk; ilyen szerkezetet tüntet fel az 5. ábra Itt a (10, 25, 75-26) és (27) jelzések jelentése ugyanaz, mint a 3 ábrán; a (28) sapkát a (29) szigetelősapka közbeiktatásával egy másik (27) hengeres fémsapka veszi körül, amelynek a (28) sapkáéval egytengelyű 80 (11) nyílása van. Ebben az elrendezésben a (28) sapka a segédanóda és (27) a vezérlőelektróda; az előbbi a katódához képest 100—300 Volt nagyságrendű pozitív feszültséget kap, ami a katóda és segéd- 85 anóda között állandó ionáramlást tart fenn; az ebből a szívófeszültséggel kiszívott ionok mennyiségét a (27) sapkára kapcsolt vezérlőfeszültség vezérli. A találmány szjeirinti eljárásnál és be- 90 rendezéseknél az elektrografálásra vonatkozó, korábbi szabadalmainkban ismertetett egyéb foganatosítási módozatokat is alkalmazhatjuk, tehát például a töltésfelvitellel való rajzolás helyett használhat- 95 juk a „törléssel való írás" eljárását, amidőn iigy járunk el, hogy a felfdgófelíiletet először egyenletesen bevonjuk pozitív töltéssel és a villamos képet e töltéseknek részleges letörlésével (negatav 100 ionokkal való semlegesítésével) hozzuk létre. A képbontó optikai berendezését is különbözőképpen alakíthatjuk ki. Az 1. ábrán látható (5) fényforrást (izzólámpát), 105 a (6) lencsét és a (7) fényrekeszt egyetlen szerkezeti egységgé építhetjük össze. Még célszerűbb az az optikai berendezés, aminőt a vázlatos 6. ábra mutat. Az (5) izzólámpa fényét a- (6) kondenzor a (7) fény- 110 rekeszre gyűjti: a fényrekesz (8) nyílásának képét a (30) lencse célszerűen kicsinyített mértékben vetíti a másolandó kép felületére. Az nlióbbi nemcsak átlátszó kép (pl. pozitív vagy negatív film), hanem 115 átlátszatlan, pl. papiroskép is lehet; ez esetben — mint az önmagáiban ismeretes — a képről szétszórtan visszavert fényt