119094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rezgés keltésére

J 19094. 3 frekvenciája független az amplitúdótól. A rajzon feltüntetett berendezés tenge lyében nagymértékben parabolikus mező­elosztás uralkodik. 5 A leírt cső nagy előnye, hogy nem kell feszültségerősítő módjára működnie és az anódafeszültségforrás összes energiáját nagyfrekvenciává alakítja át, tekintet nélkül a <(2) és (5) katódákat összekötő 10 fojtótekercs természetére. A berendezés tehetetlensége csupán akkor növekedik, ha a katóda impedanciáját csökkentjük. Ha a csövet nagyfrekvencia számára C-erő­sítőként vagy modulált rezgéskeltőként 15 használjuk, akkor a bevezetett feszültsé­get nem kell semlegesíteni, minthogy fe­szültségerősödés helyett feszültségcsökke­nés következik be. A teljesítmény növeke­dése óriási és olyan csövek is szerkeszt-20 hetők, amelyeknél ez a növekedés millió­szorosnál is nagyobb. A teljesítményveszteség rendkívül cse­kély, minthogy az elektrónok nagyon kis sebességgel érkeznek az anódához, továbbá 25 az elektrónok a katódát nem érintik és végül, minthogy a rácsáram a kivezető teljesítményhez képest nagyon kicsi. Szabadalmi igények: 1. Üzemeljárás rezgés keltésére, amely-80 nek jellemzője, hogy két azonos nyug­vópotenciálú elektróda közötti térben elektrónokat vezetünk és ezek sebes­ségét úgy szabályozzuk, hogy az elek­tródákra nem ütköznek, hanem 35 elektrónfelhő alakjában a két elek­tróda között ide-oda mozognak, miáltal az elektródák potenciálja az időben változó lesz, de a potenciál középértéke a két elektródánál azonos marad a két 40 elektróda között előálló feszültség­különbségek létesítette áramot pedig hasznos teljesítményként levesszük. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás keresztülvitelére, melynek jel­lemzője átengedő (11) anódához képest 45 részarányosán elhelyezett két (2, 5) elektróda, amelyek (14) hangolható fojtótekercs révén kapcsolódnak egy­mással. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés 50 megoldási alakja, amelynek jellemzője, hogy egyik vagy mindkét (2, 5) elek­tróda átfúrt és mögöttük egy-egy esetleg vezérlő elektródát tartalmazó sugárkeltőrendszer van. 55 4. A 2. igénypont szerinti berendezés megoldási alakja, amelynek jellemzője, egyenárammal átfolyt tekercs. 5. A 2. igénypont szerinti berendezés megoldási alakja, amelynek jellemzője, 60 hogy a (14) fojtótekercs rezgési perió­dusa megegyezik az elektrónok röpü­lési idejével a (2, 5) elektródák között. 6. A 3. igénypont szerinti berendezés megoldási alakja, amelynek az a jel- 65 1 Címzője, hogy az elektróda, amelyen keresztül az elektrónok a két elektróda közötti térbe lépnek, ugyanolyan nyugvópotenciálú, mint az a katóda, amelyből ezek az elektrónok érkeznek. 70 7. Eljárás a 2. igénypont szerinti beren­dezés üzeméhez, amelyre jellemző, hogy nagyfrekvenciájú erősítőként használjuk és a modulálást a vezérlő elektródákra adjuk. 75 8. Eljárás a 2. igénypont szerinti beren­dezés üzeméhez, amelynek jellemzője, hogy idegengerjesztésű rezgéskeltőként használjuk, a gerjesztési frekvenciát pedig a (14) fojtótekercs saját rezgé- 80 sére és az elektronok repülési idejére hangoljuk. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Biiihipesl

Next

/
Oldalképek
Tartalom