119074. lajstromszámú szabadalom • Rövidhullámú csöves berendezés
a pozitív nyugvó előfeszültségtől eltekintve — oty (A2 ) elektródára fut, mely e pillanatban a váltófeszültség gerjesztése következtében pozitív. A viszo-5 nyok ez esetben könnyen áttekinthetőek. Az elektron ugyanis a váltó'mezőből járulékosan energiát vesz fel, keringési sebessége felgyorsul, pályájának sugara megnő, úgyhogy az a legnagyobb pillanatnyi 10 feszültségű (A2 ) elektródán köt ki és ezzel a váltómezőből eltávozott. Ezek az alapvető meggondolások akkor is érvényesek, ha a berendezésben csak egyetlen (K) katóda van. 15 Összefoglalásképen tehát megállapítható, hogy lényeges az, hogy a rezgésgerjesztés szempontjából az elektronforrásból téves fázissal elinduló elektronok a váltakozóáramot vezető elektródák 20 körzetéből kivezettetnek, még mielőtt a villamos gyorsító egyenirányú mezőből felvett energiájukat járulékosan, a villamos váltómezőből elvont energiával megnövelték volna. 25 A találmány értelmében az elektronok futását úgy kívánjuk befolyásolni, hogy azok a kiindulási forrásból ne távozzanak tetszőleges, hanem megbatározott sorrendben. Megvan a lehetősége annak, 30 hogy az elektronáramot a kiindulási forrásból csak olyan időpontokban indítsuk, hogy az elektronok lehetőleg teljes számban, helyes fázissal lépjenek a hasznos elektródákkal körülvett kisütőtérbe 35 és így a rezgésgerjesztést, a többi üzemi feltétel helyes megválasztása mellett, kényszerűen a legkedvezőbben támogassák. Nem vagyunk azonban az elektron-40 áram mennyiségszerű vezérlésére utalva. Eljárhatunk úgy is, hogy az emissziósforrásból konstans erősségű áramot indítunk és ezt időbeli lefolyásában különböző irányokban osztjuk szét. E kaíód-45 vezérlés foganatosítására különösen oly segédelektródák alkalmasak, amelyek a katóda közvetlen közelében vannak elrendezve. A 2. ábra kettős vagy ellenütemű cső 50 metszete. Az azonos hivatkozási számok oly elektródákat jelölnek, amilyeneket az 1. ábrában is már feltüntettünk. A rajzban fel nem tüntetett mágneses mező erővonalai a rendszer tengelyével pár-55 huzamosak. A rendszer tengelye ez esetben a katódával esik egybe. A mágneses erővonalak tehát azonos irányban haladnak a kisütőtér baloldali és jobboldali részében. Feltesszük, hogy a mágneses tér erővonalai a szemlélő felől a rajz síkja 60 felé irányulnak. Ennek következtében az elektródák csak jobbfelé forgó mozgásokat végezhetnek. Hogy a katódából állandó intenzitással kilépő elektronáramot időben és irányában megfelelően 65 vezérelhessük, ami csak a tértöltés területén belül lehetséges, az (A2 ") hasznos elektródával, pl. galvánosan, rácsalakú (Gz ') elektródát és kapacitásosan egy másik áttört (Gs ') elektródát csatoltunk. 70 Ennek megfelelően az (Ax ") hasznoselektródához (Gz ") és (Gs ") vezérlőrácsokat csatlakoztattunk. A jobboldali kisütőtérbe az elektronok a (Gz ') tértöltő- vagy húzórácson át csak akkor 75 léphetnek be, ha a (Gs ') vezérlőelektróda a (K) katódával szemben pozitív. Ugyanebben a pillanatban az (Aj') hasznoselektróda negatív és az elektróda felé futó elektron a kívánt módon, a gyorsító- 80 egyenirányú mezőből felvett kinetikai energiájának egy részét a váltómezőnek adja át. Ug}T anebben az időpontban a baloldali kisütőteret vizsgálva, meg kell állapítani, hogy a (Gs ") rács negatív, 85 úgyhogy a pillanatnyilag pozitív (A") elektróda iránvában a baloldali kisütő-T térbe elektronok nem léphetnek be. félrezgési periódus alatt a viszonyok megfordulnak. Eközben az (N) felfogóelektró- 90 dák között kettős frekvencia lép fel. A kívánt esetben ezt a frekvenciát (L', C') külön rezgőkörrel keletkezésében elősegíthetjük, vagy azt az (N) elektródák és a (K) katóda közötti kapacitív rövid- 95 zárlatokkal elnyomhatjuk. A 3. ábra a találmány szerinti cső egy másik kiviteli alakja. A feltüntetett metszetben a kisütőtérnek alakja hasonlít a spirálturbinák alakjához. A kisütő- 10c teret négy, nagyságukat tekintve az elektronok repülésének irányában monoton kisebbedő, illetőleg nagyobbodó (A1 ; A2 , A3 és A,) hasznoselektróda határolja, mely elektródák hasábalakú üreges test ioí szektorai. A hasáb kerületén van elrendezve a (K) katóda, mely a köpenyvonalakkal párhuzamos és amelyet kívül (Z) irányítóhenger vesz körül, mely irányítóhenger az elektronáramot bizonyos 11c mértékben nyalábolja. A (K) katóda és az első (Ax ) elektródaszektor bemeneti nyílása között egy, vagy több áttört (G) segédelektróda van, mely segédelektródák szívó és/vagy vezérlőrács szerepét 115
