119066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés belül fémmel bevont csövek előállítására

Megjelent 1938. évi október lió 1-én. MAGYAR KIEltYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119066. SZÁM. 'V/e/l. (XVI/'e.) OSZTÁLY. — S. 10019. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés belül fémmel bevont csövek előállítására. Siemeiis-Schuckertwerke Aktiengesellsehaft, Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 17-ike. A találmány eljárás és berendezés belül fémmel bevont csöveknek csősajtón való előállítására. A találmány szerint a cső­sajtóból kilépő csövet felfelé hajlítjuk és 5 ezt a sajtolás kezdetekor felfelé hajlított csődarabot a cső bevonására való folyé­kony fémmel töltjük meg, úgyhogy ez a csőrész sajtolás közben a folyékony be­vonófém tartányát alkotja. A csövet 10 sajtolás után hütőszerkezeten vezetjük át, majd dobra csévéljük. A présből ki­lépő cső hajlítására pl. hajlítógörgős szer­kezetet használunk. Hogy a hőfok a cső hajlításának helyén ne süllyedjen túl 15 gyorsan, a hajlítószerkezetet mint fűtő­berendezést is kiképezhetjük. Hűtőszer­kezetül önmagában ismert berendezést alkalmazhatunk. A cső sajtolásakor a folyékony bevonófém a cső belső falára 20 tapad és így belső bevonatot alkot. Mi­nél hígfolyósabb a bevonófém, annál vékonyabb lesz a bevonat. A hevítő­szerkezet segélyével tehát a hőfokot és ezáltal a bevonat vastagságát szabályoz-25 hatjuk. A folyékony bevonófémnek a sajtolt cső belsejébe való bevitelére oly üreges tövist használhatunk, amely a présből hátul kiáll és amelynek furata a bevonó-30 fém tartányához csatlakozik. A prés­tövis furata és e tartány között három­ágú csapot rendezhetünk el, amelynek harmadik nyílása célszerűen lefelé vezet. Ezen át a folyékony bevonófémet a saj-35 tolt csőből, illetőleg a tartányból teknőbe bocsáthatjuk. A teknőből a bevonófémet visszaönthetjük a tartányba. A folyékony bevonófémet célszerűen szabályozható nyomás alatt tartjuk, ami­vel a bevonófém tükrének magasságát ío a sajtolt csőben beállíthatjuk. Mint bevonófémet minden erre a célra használható anyagot, pl. ón- vagy ólom­ötvözeteket alkalmazhatunk. Némely esetben ömlesztőszer használata is taná­csos. Ez utóbbi vagy a cső felfelé hajlí­tott részében a bevonófém felszínét bo­rítja, vagy pedig a tövisnek a bevonó­fémet vezető furatával párhuzamos fura­tán át vezethető a cső belsejébe. 50 Habár ilyen eljárás csövek belső felü­letének szigetelőanyaggal való bevoná­sára ismeretes, ezt az eljárást eddigelé mégsem javasolták belül fémmel be­vonandó ólomcsövek készítésére, mert 55 attól kellett tartani, hogy az ólomcső a folyékony bevonófém betöltésekor meg­olvad, minthogy a bevonathoz használt ón olvadási pontja meglehetősen maga­san (220° C-nál) fekszik és az ónt még 60 ennél is magasabb (300—320 C°) hőfokra hevítve kell betölteni, hogy elég forró legyen ahhoz, hogy az ólommal bevonat alakjában egyesüljön és hőjét kellő ideig meg is tartsa. Minthogy az ólom 327°-nál 65 olvad és a folyékony ón az ólmot fel­oldja, feltehető volt, hogy az ólomprés­ből kilépő formált és még forró ólomcső már csekély hőemelkedés, illetőleg kevés hő hozzávezetése következtében meg- 70 olvad. A viszonyok hasonlóak, mint öt­vözeteknek egyszerű módon való elő­állításánál, amikor pl. ón-rézötvözet ké­szítésénél az ón olvadáspontjánál maga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom