119066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés belül fémmel bevont csövek előállítására

Megjelent 1938. évi október lió 1-én. MAGYAR KIEltYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119066. SZÁM. 'V/e/l. (XVI/'e.) OSZTÁLY. — S. 10019. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés belül fémmel bevont csövek előállítására. Siemeiis-Schuckertwerke Aktiengesellsehaft, Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 17-ike. A találmány eljárás és berendezés belül fémmel bevont csöveknek csősajtón való előállítására. A találmány szerint a csősajtóból kilépő csövet felfelé hajlítjuk és 5 ezt a sajtolás kezdetekor felfelé hajlított csődarabot a cső bevonására való folyékony fémmel töltjük meg, úgyhogy ez a csőrész sajtolás közben a folyékony bevonófém tartányát alkotja. A csövet 10 sajtolás után hütőszerkezeten vezetjük át, majd dobra csévéljük. A présből kilépő cső hajlítására pl. hajlítógörgős szerkezetet használunk. Hogy a hőfok a cső hajlításának helyén ne süllyedjen túl 15 gyorsan, a hajlítószerkezetet mint fűtőberendezést is kiképezhetjük. Hűtőszerkezetül önmagában ismert berendezést alkalmazhatunk. A cső sajtolásakor a folyékony bevonófém a cső belső falára 20 tapad és így belső bevonatot alkot. Minél hígfolyósabb a bevonófém, annál vékonyabb lesz a bevonat. A hevítőszerkezet segélyével tehát a hőfokot és ezáltal a bevonat vastagságát szabályoz-25 hatjuk. A folyékony bevonófémnek a sajtolt cső belsejébe való bevitelére oly üreges tövist használhatunk, amely a présből hátul kiáll és amelynek furata a bevonó-30 fém tartányához csatlakozik. A préstövis furata és e tartány között háromágú csapot rendezhetünk el, amelynek harmadik nyílása célszerűen lefelé vezet. Ezen át a folyékony bevonófémet a saj-35 tolt csőből, illetőleg a tartányból teknőbe bocsáthatjuk. A teknőből a bevonófémet visszaönthetjük a tartányba. A folyékony bevonófémet célszerűen szabályozható nyomás alatt tartjuk, amivel a bevonófém tükrének magasságát ío a sajtolt csőben beállíthatjuk. Mint bevonófémet minden erre a célra használható anyagot, pl. ón- vagy ólomötvözeteket alkalmazhatunk. Némely esetben ömlesztőszer használata is tanácsos. Ez utóbbi vagy a cső felfelé hajlított részében a bevonófém felszínét borítja, vagy pedig a tövisnek a bevonófémet vezető furatával párhuzamos furatán át vezethető a cső belsejébe. 50 Habár ilyen eljárás csövek belső felületének szigetelőanyaggal való bevonására ismeretes, ezt az eljárást eddigelé mégsem javasolták belül fémmel bevonandó ólomcsövek készítésére, mert 55 attól kellett tartani, hogy az ólomcső a folyékony bevonófém betöltésekor megolvad, minthogy a bevonathoz használt ón olvadási pontja meglehetősen magasan (220° C-nál) fekszik és az ónt még 60 ennél is magasabb (300—320 C°) hőfokra hevítve kell betölteni, hogy elég forró legyen ahhoz, hogy az ólommal bevonat alakjában egyesüljön és hőjét kellő ideig meg is tartsa. Minthogy az ólom 327°-nál 65 olvad és a folyékony ón az ólmot feloldja, feltehető volt, hogy az ólomprésből kilépő formált és még forró ólomcső már csekély hőemelkedés, illetőleg kevés hő hozzávezetése következtében meg- 70 olvad. A viszonyok hasonlóak, mint ötvözeteknek egyszerű módon való előállításánál, amikor pl. ón-rézötvözet készítésénél az ón olvadáspontjánál maga-