119063. lajstromszámú szabadalom • Fotocellakapcsolás
venciák részére 105 ohmos ellenállás van beiktatva; csakhogy ez a relatívan nagy ellenállás még eléggé biztosítja, hogy az (1) és (2) rezgések a fotocellán elég erős-5 seggel haladjanak át. így tehát a (6) fojtótekercs állandó ellenállással is helyettesíthető. A fotocella katódja az interferáló körrel van összekötve, míg a fotocella anódja 10 a rákövetkező középfrekvenciaerősítővel munkaellenálláson át van kapcsolva. A fotocella anódjának célszerűen kisebb földkapacitása van, mint a katódjának, — mely 10—50 cm nagyságrendű — hogy 15 a középfrekvenciát az erősítőhöz lehetőleg veszteségmentesen vezethesse hozzá. A (4) fotocella munkaellenállása az ábrán, a (7, 8) közbenső frekvenciaátvivő. Ez az átvivő csupán a kívánt közbenső-20 frekvencia körzetére ad nagy ellenállást és vagy, amint rajzoltuk, tekercspár lehet, külön alkalmazott párhuzamos kapacitások nélkül, párhuzamosan fekvő csillapítóellenállásokkal, vagy pedig, kü-25 lönösen a megadottnál nagyobb közbenső frekvenciáknál, csillapításos és párhuzamos kondenzátorokkal hangolható sávszűrőként alakítható ki. A következő (9) bejárati cső szélsőségesen kicsi rácskapa-30 citásos különleges kivitelénél a sávszűrőcsatolás ellenálláscsatolással is helyettesíthető. A (7, 8) átvivőnek célszerűen az interferáló frekvenciáknál a fotocellakapacitáshoz képest nagy látszólagos 35 kapacitásúnak kell lennie, hogy az (1) és (2) oszcillátorfrekvenciák levezetését elősegítse. Az ábrázolt kapcsolás működési módja a következő: Ha a (4) cella nincsen meg-40 világítva, akkor viszonylag gyenge (fj) és (f2 ) frekvenciájú áramok folynak le a cellán és a (7) sávszűrőn át a földbe. Minthogy az interferáló frekvenciáknak a (9) cső rácsára érkező feszültségei nem 45 elég nagyok, hogy a cső belsejében modulálódjanak, azért ezek a cella meg nem világított állapotában folyó áramok teljesen hatástalanok maradnak. Gyakorlatilag mindig ez az eset, mert az inter-50 feráló frekvenciák mellett a (4) cella kapacitása sokkal nagyobb ellenállást jelent, mint a (7, 8) sávszűrő látszólagos ellenállása. A szétcsatolás (10) beárnyékolással javítható, mely az oszcillátorok hozzá-55 vezetései és az erősítő bejárati körei közötti szerelési kapacitásokat lecsökkenti. Mihelyt a (4) cellát megvilágítjuk, elektronemisszió indul meg benne. A cella jellegét tisztán kapacitásostól egyenirányító jellegéig változtatja. A meg- eo világított cella szelephatása folytán az (5, 6, 4, 7) áramkörben az (f1 ; f2 ) különbségi frekvencia áll elő, a megvilágítással arányos áramerősségben. Ezt a középfrekvenciaerősítő szelektíven erősíti. A 65 találmány szerint tehát egyedül az erősítő frekcenciaszelekciójával érjük el a cella meg nem világított állapotában levő és a cella valamely megvilágításának megfelelő áramainak a szétválasztását. 70 Ehhez csupán az szükséges, hogy a fotocellakörben folyó mindkét fajtájú áramamplitudó viszonya az erősítő frekvenciaszelekciójához hozzá legyen alakítva. A nagy (fj) és (f3 ) frekvenciák az erősítő- 75 ben való gyöngítésének oly jónak kell lennie, hogy harántmoduláció ne keletkezhessen. Egyébként egy ilyen, minthogy állandó amplitúdót szolgáltat, még ártalmatlan is volna, mert a találmány 80 értelmében az erősítőkijáratnál az egyenirányító mögött kompenzálni is lehetne, mert a cella állandó előmegvilágításának megtévesztő hatását idézi fel. Az interferáló frekvenciák kiküszöbölése annál 85 könnyebben sikerül, mennél magasabbra választjuk ezeket a középfrekvenciához képest. Az abszorpciót elősegíthetjük (11) előtétellenállásokkal, melyek ellenállása nagy, még pedig 1000 ohm nagyságrendű 90 az utánakövetkező középfrekvenciaátvivő kapacitív ellenállásához viszonyítva. Amint az ábra szemlélteti, ez a (11) ellenállás úgy közvetlenül a fotocella mögött (tehát az erősítő előtt), mint az erősítő- 95 fokozat mögött is bekapcsolható. Meg kell még említenünk, hogy a találmány szerint az interferáló frekvenciák együtterősített maradékainak megfelelő állandó érték, egy megfelelő előfeszült- 100 seggel az egyenirányító kimeneti körében az erősítővégen kompenzálható. Fentebb már említettük, hogy a fotocellát a középfrekvenciaerősítő bemeneti rácsához csatoló (7, 8) munkaellenállás 105 az interferáló frekvenciáknál csekély, még pedig 100 ohm nagyságrendű és gyakorlatilag szögmentes, a középfrekvenciáknál azonban viszonylag nagy, még pedig 1000 ohm nagyságrendű. E 110 munkaellenállás lehet ohmikus ellenállás is. Célszerűen e munkaellenállás csillapított fojtótekercs, melynek saját hulláma a közbenső frekvencia hullámának nagyságrendjében van. 115
