119054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finoman felosztott fémrétegek előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119054. SZÁM. vil/d. OSZTÁLY. — L. 6910. ALAPSZÁM Eljárás finoman felosztott iémrétegek előállítására. Radioaktieiigfesellscliaft D. S. Loewe, Berlin-Steglitz. Pótszabadalom a 116651. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1935. évi június hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1935. évi május hó 16-ika. A törzsszabadalomban megadott eljárás szerint fémrétegek, különösképetn ezüstrétegek, szigetelőanyagokra lecsapott állapotban, bizonyos hőkezelések alkalmas zásával kicsi, egymástól szigetelt elemekre oszthatók szét. Különösen célszerű az eljárás az alább megadott útmutatás szerinti kiviteli módja, mert emellett a legjobb eredmények mutatkoztak. 40 Jól megtisztított és zsírtalanított csillámlemezt, ezüst termikus rágőzölögtetésével, kb. 1

/io—^íoo u. vastagságú ezüstréteggel vonunk be. Oly rétegvastagság, mely a megadott tartománynak kb. a 15 közepén van, azaz kb. 3—5 század fj.-nál van, szolgáltatta a legjobb eredményeket, A réteg rágőzöl ögtetését alkalmasan kialakított léghijassá tett edényben végezzük, amikor is a begőzölendő csillám-20 lemez és az elgőzölegtető kemence közötti távolságot nagyra választjuk, úgyhogy igen egyenletes borítást nyerünk. Kirekesztéssel a csillámlemezen tetszőleges alakú szigetelőszéleket hagyhatunk sza-25 hadon. Az ezüstréteg rágőzölögtetésének befejezése után csekély mennyiségű levegőt vagy oxigént engedünk be az edénybe és az edénynek azt a részét, amelyikben a lemez van, kb. 400—450° 30 C-ra hevítjük fel. Ez utóbbi folyamat kb. Vk.—% óráig tart. A lehűlés után észrevesszük, hogy a lemez bevonata egyes, egymástól jól elkülönített kb. 1 ^ nagyságú kristályokra osztódott szét. 35 Azt tapasztaltuk, hogy e hatás elérésére 1. szükséges, hogy a rétegvastagság fent megadott határértékeit, illetőleg tartományát betartsuk, ; 2. alkalmas gázatmoszferát kell alkal- 40 mázni. Ha a kiindulási réteget vékonyabbra választjuk, akkor a szokásos optikai segédeszközökkel nem lehet megállapítani beállott szemcséződést (granulációt). 45 Ha a rétegvastagság túl nagy, akkor ugyan még beáll szemcséződés (granuláció), a részecskék azonban oly sűrűn halmozva feliszenek, hogy a szükséges nagy szigetelési értékeket már nem érik 50 el. Ha azonban a rétegvastagiság még erősebb {teljesen átlátszatlan), akkor szétosztást a leírt eljárás szerint egyáltalában nem lehet végezni; ez esetben oly hői okokat kell alkalmazni, melyek már 55 az ezüst olvadási pontja magasságába érnek (800—1000° C.), amikoris nagy nehézséget okoz az, hogy a csillám használhatatlanná válását megaíka d ál y ózzuk. Az utóbbi esetben képződő részecskék 60 nagysága is, egészen más. Továbbá azt találtuk, hogy még alkalmas rétegek esetén sem áll be szétosztás, ha a folyamatot kifogástalan 10-6

mm. Hg-nál jobb nagyvákuumban végezzük. Eírrneikfolytán bi- 65 zonyos gázatmoszfera jelenléte (hihetőleg oxigén) szükséges ily alacsony hőfoikön való szétosztáshoz. Elffajta csillámlemezeik, melyek ilyen módon vannak ezüstráccsal ellátva, 70 azután ismert módon hátlapjuk beezüsrtözésével, rácsozott előli felületük oxidálá-