119053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedvesen gyártott terrazzólapok előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119053. SZÁM. XVII/d. OSZTÁLY. — K. 14185. ALAPSZÁM. Eljárás nedvesen gyártott terrazzólapok előállítására. Krausz László Béla gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1937. évi december hó 9-ike. A lerazzólapok gyüjtőelnevezés alá tartozó padló, valamint falburkoló lapok, úgymint kő- vagy kavicsszemcsék és kötő-, esetleg festőanyagok keverékéből készített 5 műkőlapok (granitto márványlapok, mozaiklapok, cementlapok, stb.) ismeretes előállítási eljárása folyamán az alátét- vagy fenéklemezre illetve a készítendő lap alá vízzel vagy olajjal itatott* papírt vagy ma-10 kulalurapapírt, úgynevezett alátétpapírlapot szoktak alkalmazni. Ez eljárás főképen két oknál fogva hátrányos; egyrészt, mert az alátétpapír nagyon drága, a felhasznált papír méretre 15 vágása, olajjal itatása, az alátétlapra helyezése, stb. többletmunka, másrészt, a lapok saj tolása után, a lapok felületéről eltávolított papírok oly hulladékot képeznek ,amely betonnal való szennyeződése 20 folytán nehezen égethető el, értéktelein; és főleg tömeggyártásra berendezett telepeken mint összegyülemlett hulladékanyag tárolandó, melynek eltávolítása (elszállítása) ugyancsak költséggel jár. 25 Az alátétpapírt sokszor két rétegben is alkalmazzák és pedig az alátétre először száraz és e fölé olajos papírt helyeznek, minélfogva a költség nagysága és a hulladék mennyisége még fokozódik. 30 Fém, például sárgaréz vagy bronz alátétlemezek használata esetén ezeket olajozni kell avégett, hogy sajtolás után a gyártott lapokat az alátétlemezekről le lehessen venni. Ez esetben viszont az a hát-35 rány, hogy az alátétlapok már kevés használat után is deformálódnak^ felületük elvagy kikopik, egyszóval elhasználódnak; továbbá a íapokat is nehezebben lehet a szóbanforgó alátétekről levenni, minélfogva a tömeggyártás gyorsaságra törekvő 40 menetét hátráltatják, mimellett még a sajtolt lapok egy része is tönkremegy, mert rátapadás folytán a levételnél eltörik vagy megsérül. A legnagyobb hátrány azonban az, hogy 45 a fém alátétlapok szükségszerű olajozása : következtében, valamint olajos papír alkalmazása esetén is, a kész lapokon olajfoltok keletkeznek, sőt a világos színű lapoknál a lapok színe is elváltozik, ameny- 50 nyiben a világos színű lapok sötétebbek, : pl. a fehérszínűek sárgásak lesznek. Felemlítendő végül és megszüntetendő a terrazzólapok azon ismeretes hibája is, hogy a nedves gyártási eljárás folytán a 55 lapok felszíni járófelületi, úgynevezett lerrazzó rétegében légbuborékok keletkeznek, amelyek a lecsiszolás után lesznek csak láthatók és a lapfelület kisebb-nagyöhb lyukacsosságát eredményezik. E likacsok 60 megszüntetésére a durván csiszolt lapokat egyenként és kézi eljárással, hézagkeméssel, úgynevezett spalulyázással szokták tömíteni, amely művelet lassú, többé-kevésbbé tökéletlen, idővesztességgel jár és a lap- 65 gyártásnál jelentős költségtöbbletet okoz. , A felsorolt hátrányokat és hibákat e találmány szerinti eljárással megszüntethetjük oly módon, hogy az alátétlapra kőlisztet, finom homokot illetve porszerű anya- 70 got vagy kis szemszerkezetű őrleményt vagy szitált anyagot hordunk fel (pl. szitálással, rászórással), majd erre követke>zik a lapgyártás eddig ismeretes munkafolyamata szerinti sorrendben a terrazzó- 75 lap töltése, úgymint a híg- vagy pépszerű