119042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilneműek vizettaszítóvá tételére

MA6TAR KIEALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 119042. SZÁM. XlV/e. OSZTÁLY. — JP. 7720. ALAPSZÁM. Eljárás textiliieműek vizettaszítóvá tételére. F&rberei-Aktieiiffesellscliaft vormals E. Stolte Nachfolger & Wm. Missy cégr, Krefeld. A bejelentés napja 1936. évi május hó 2-ika. "" Textilneműek, mint pamut, juta, vászon, kender, műselyem és származékai, cellulózéból vagy származékaiból való műfonalak vizettaszítóvá vagy csepp-5 állóvá tételére az utóbbi időben több eljárást hoztak javaslatba, amelyek az említett rostokat vagy fonalakat, magasabb zsírsavkloridokkal vagy magasabb zsírsavanhidridekkel való gyenge felületi 10 eszterezésük útján, vízzel való megnedvesítéssel szemben ellenállóképessé teszik. Ezeknek az eljárásoknak az a fontos műszaki előnyük van, hogy nem vizes oldatokkal dolgoznak. Ezzel az anyagnak 15 az impregnálás és ezt követő szárításokozta elhúzódását és laposodását elkerüljük, ami különben érzékeny szöveteknél vizes oldatban való impregnálás esetén fellép. A vegyi eszterező eljárások az 20 árunak fogását és esését sem befolyásolják. Minthogy az áru vizettaszítóvá vagy cseppállóvá tételét az; árukikészítés végső fokozatában kell eszközölni, a racionális 25 nagybani termelés szempontjából feltétlenül szükséges, hogy ez a kezelés kellő sebességgel csak néhány perc alatt játszódjék le. Azt találtuk, hogy kiválóan szép nemesítőhatásokat érünk el, ha a cellulóztartalmú textilneműt az alifás sorozat rendkívül reakcióképes izociánsavesztereivel, amilyeneket pl. a savkloridoknak Curtius-féle lebontásával kaphatunk, felü-35 leti kezelésnek vetjük alá. (Megjegyezzük, hogy „felületi kezelés" alatt nem egy matematikai értelemben vett „felület" kezelése értendő, mert a reakciós anyag a fibrillás szerkezetű textilrostok belsejébe a pórusokon át természetesen behatolhat, 40 azonban az; mindenkor a micellák felületén marad és azok belsejébe nem lép be).A cellulóz az izociánsaveszterekkel ismeretes módon a megfelelő karbamidsavesz;terek képződése közben lép reakcióba. 45 Azonban ez az eljárási mód gyapjú kezelésénél is igen hatásosnak bizonyult, mimellett a gyapjú az izociánátokkal, ismeretes módon, szubsztituált karbamidszármazékok képződése közben lép re- 50 akcióba. A kezelés szempontjából elsősorban az alifás sorozat legalább 10 C-atomú izociánsavesz;terei, pl. a decilizociánát, hexadecilizociánát, heptadecilizociánát, henei- 55 koziliz;ociánát, stb. jönnek tekintetbe, amelyeknek előállítása ismert módszerekkel történhetik, amilyeneket pl. a „Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft" 42. évfolyam, 1909., 3. kötet, 3359. oldala (Schröter: „Über Umlagerungen" című tanulmánya) ismertet. Az alifás maradék (gyök) C-atomok normális vagy elágazó láncából állhat. Továbbá olyan izociánátok is alkalmasak, amelyeket nagymolekulájú (hochmolekular), telített aminek keverékeinek foszgénnel való cserebomlásakor kapunk. (V. ö. Jeffreys, American Chemical Journal 22, 26). A nagymolekulájú aminek ilyen keverékei 70 pl. hidráit halzsírsavakban technikailag hozzáférhetők. Továbbá használhatók azok az izociánátok is, amelyeket paraffinszénhidrogének oxidációjával előállít-60 65