119041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes és kerámiai testek közötti vákuumot tartó kötés létesítésére

kötésének előállításával egyidejűleg a vákuumkemencében a kisütőedény egyéb részeit, pl. a grafitanódákat is kiizzítjuk. E célból ajánlatos, ha a grafitanódákat 5 az árambevezetőkön rögzítjük. Az elektródáknak szennyezésekkel szembeni védelmére fémből vagy kerámiai anyagból való, megfelelően alakított védősapkákat is használhatunk. 10 Ha megfelelően nagy vákuumkemencénk van, a találmány szerinti eljárással az egész egyenirányítót egy munkamenetben tömíthetjük és gáztalanithatjuk. E célból ugyanúgy, amint ezt szigetelőkkel 15 ellátott fedél előállításával kapcsolatban kifejtettük, az egyéb kerámiai és fémes testek közötti kötéseket előkészítjük és előállítjuk. így pl. a katóda szigetelőjét is az egyenirányítóedény alsó' széléhez és 20 a fémes hatódaedényhez kötjük. Egyidejűleg a fedelet az edénnyel nagy körhoronnyal kötjük össze. Ha az edény szivattyúvezetékében megfelelően elhelyezett vákuumcsapok vannak, a találmány 25 szerinti eljárással az egyenirányító közvetlenül a vákuumot tartó kötést előállító munkamenethez csatlakozóan kiizzítható, anélkül, hogy az egyenirányítót közben szobahőmérsékletre kellene lehűteni és 30 abba levegőt kellene bocsátani. Ezzel sok időt és hőt takaríthatunk meg. A találmány szerinti eljárást használhatjuk fémrészek, pl. fedél és a vákuumedény, továbbá kerámiai részeknek egy-35 mással való vákuumot tartó kötésére is. lA találmány példaként! kivitelét az ábrák míutatják. Az 1. és 2. ábrák a kerámiai test ós két fém,rész közötti vákuumot tartó kötést 40 hosszmetszetben, illetve oldalnézetben szemléltetik. A pl. porcellánból, szteatitból, frekventából, vagy hasonló szigetelő anyagból álló (1) kerómiai testet, azt kí-45 vülrő'l körülvevő két (2) és (3) fémrésszel vákuumot tartóan kívánjuk összekötni. E célból az (5) hornyokat forrasszal, pl. ezüsttel töltjük ki. Minthogy a legtöbb forraszt, mint pl. az 50 ezüst- és rézötvözeteket, a higany nagy mértékben megtámadja, ajánlatos, hogy a vákuumoldalon előtömítést alkalmazzunk, amelyek a, higanygőzöknek a forrasztási helyhez való hozzájutását megnehezítik. 55 Erre a célra üvegömledéket, vasötvözetet, vagy aszbeszttömátést, vagy pedig olyan poralakú anyagot, pl. fémoxidot használhatunk, amelyet a higany nem támad meg. A példakénti kivitelnél az előtömítések gyűrűalakú (4) hornyok. Az 60 összeépítés megkönnyítésére a (2) cső belsejében célszerűen gyűrűalakú (6) támaszok vannak, úgyhogy az (1) szigetelő, anélkül, hogy különleges tartószervre volna szükség a (2) csőbe helyezhető. 65 A feltüntetett kiviteli példában az edény (7) teteje és a (2) cső közötti kapcsolat gyűrűalakú hcgesztővarattal utólag készült. Ehelyett azonban az (1) szigetelő és az anódalemez között közvetlen 70 kapcsolatot, is. létesíthetünk. A gyűrűs hornyokat adott, esetben, célszerűen a (fémes részben alakítjuk ki,úgyhogy símafalú szigetelőt használhatunk. Jól tapadó kapcsolat létesítésére ált,a- 75 Iában célszerű, ha a szigetelő felületét legalább a forrasztás helyén nem: látjuk el mázzal. Ha azonban előtömítés gyanánt üvegömledéket használunk, akkor a használt üvegfajta szerint bizonyos körül- 80 mények között előnyös lehet, ha az előtömítés céljaira való körhornyokat mázzal látj.uk el. A forraszt a, horonyba drót-, illetve szalag-, vagy poralakban alkalmazzuk. Öm- 85 lesztőszer Jiozzáadábára általában nincs szükség, mert a kérdéses, könnyen olvadó fémek a kerámiai testtel a vákuumkeinencében igen könnyen összeköthetők. Minthogy a forrasztás helye a kemencében 90 már hozzáférhetetlen, szükség esetén az ömlesztő-, vagy forrasztószert miár a kemencébe való behelyezés előtt kell a fémhez kellő mennyiségben hozzáadnunk. Szabadalmi igénypontok: 95 1. Eljárás vákuumot tartó kötések létesítésére kiváltképen férnek és kerámiai testek között, melynél a két test közötti kapcsolat helye, könnyebben olvadó fémmel van kitöltve, amelyre jel- 10 lemző, hogy a testek felhevítését a forrasz olvadásipontjáig, ill. e hőfok fölé vákuumkemencében végezzük. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, io hogy a megömlesztés után, az olvadási pont fölött fekvő hőfokon, a kemencébe mintegy egy vagy néhány atmoszféra nyomású gázt, célszerűen hidrogént bocsátunk. íj 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a forrasz megdermedése után, a kemencét a bebocsátott és az egymással összeforrasztandó testekbe 11 részben behatolt gáz eltávolítására újra evakuáljuk.