119041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes és kerámiai testek közötti vákuumot tartó kötés létesítésére

MAGYAR KIRÁLYI ^j^^f SZABADALMI BIRÓSlfl SZABADALMI LEÍRÁS 119041. SZÁM. IV/h/1. (VII/d., VII/g., Vll/h.) OSZTÁLY. — JE. 5105. ALAPSZÁM. Eljárás fémes és kerámiai testek közötti vákuumot tartó kötés létesítésére. Allgemeine Elektrícitáts Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1937. évi május hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi május hó 12-ike. Fémes és kerámiai anyagú testek között vákuumot' tartói kötés létesítése nehézségekkel jár, mert fémeken, különösen jól tapadó anyagok, pl. könnyen olvadó féri mek, kerámiai anyagokon csak aránylag rosszul tapadnak. A könnyen olvadó fémek tapadásának a javítására ajánlották már, hogy a kerámiai anyagok felületét fémbevonattal, pl. platinabevonattal lásiii sák el. Ennek az eljárásnak azonban az a hátránya, hogy aránylag körülményes és költséges. A találmány szerinti eljárással kerámiai anyagú testek és fémek között yákuu-15 mot tartó kötést létesíthetünk. A könynyen olvadó összekötő fémet az egymással kapcsolandó két rész közié helyezzük és vákuumban felhevítjük. A vákuumban történő hevítéssel nemcsak a forrasz, pl. 20 ezüst oxidációját kerüljük el, hanem a kerámiai anyagot a forrasztás helyén még nagymértékben gáztalanítjuk is. A kerámiai anyagból kilépő gázok folytán a megolvasztott forraszban, buborékok kiépződ-25 nek, amelyek csak aránylag lassan emelkednek, úgyhogy a kerámiai testet a forrasz csak aránylag tökéletlenül futja be. A találmány értelmében ezért az olvasztás és gáztalanítás után, míg a forrasz 30 még megömlesztett állapotban van,, semleges gázt, célszerűen hidrogént bocsátunk egy vagy néhány atrn. nyomással a kemencébe, úgyhogy a forrasz felületére ható nyomás a forrasz megömlesztésénél 35 alkalmazott nyomással szemben nagymértékben fokozódik. A nyomás e nagyfokú növekedése folytán a kerámiai test és a forrasz érintkező helyén lévő gázbuborékok erősen összenyomódnak. Összehasonlító mérésekből kitűnt, hogy a bu- 40 borék átmérője a kemence evakuált állapotában levő értékének kb. Vwoo-ére csökkent. Ekkor a kemencét a találmány értelmében lehűtjük, míg a forrasz meg nem dermedt. 45 Bizonyos esetekben előnyös, ha a bebocsátott gázt, a forrasz, meg dermedése után ismét kiszivatjuk, úgy hogy a kerámiai -test és a fémek a felvett gáz nagryrészét ismét leadják. Ennél azi eljárásnál 50 atmoszférás levegőt csak szobahőfokra való lehűlés után bocsátunk be. A gáz felvétele szobahőfokon csak aránylag lassan megy végbe ós; az esetleg felvett levegőt a vákuumot tartó kötés későbbi használatakor jóval könnyebben adja le, mint pl. a hidrogént. A találmány szerinti eljárással lehetővé válik, hogy vákuuniikemiencóben egyidejűleg nagy számú kerámiai anyag és fém 60 között kötést létesítsünk. Az eljárást tehát különösen előnyösen használhatjuk a nagy fémedényes higanygőzegyenirányítók számos szigetelt átvezetéssel ellátott fedelének előállítására. E célból a fémxré- 65 szeket és szigetelőket egymáshoz képest a megfelelő helyzetbe hozzuk és a közöttük adódó réseiket szilárd forrasszal töltjük ki. Ezután vákuumkemencében az egész fedelet a szigetelőkkel és, a rajtuk 70 lévő áraimbevezetésekkel együtt oly hőfokra hevítjük, hogy a forrasz megolvad és a kerámiai testeket és a fémrészeket egymással összeköti. A hűtés folyamatát a már leírt módon végezzük. Esetleg cél- 75 szerű, ha a kerámiai testek és fémrészek