119027. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkészülék hangolásszabályozója

10 119047. érintkező földelt és annak mindkét olda­lán (122, 123) ütköző van, amely a (114) érintkező ívelt mozgását határolja. A (114) érintkező felső vége a 6. ábrán lát-5 ható kialakítású és azt két egymással szembenfekvő homorú ív határolja. Ennek a kialakításnak az a célja, hogy a (101) szervbe dugott ujj a (114) érintkező sza­bad végének felső ívelt kivágásaiba illesz­io kedhessék. Láthatjuk, hogy bármelyik (101) hen­gerbe dugott ujjal a (114) érintkezőt az AFC áramkört záró helyzetébe tolhatjuk, ha az ujjat az a (114) érintkező felső szélé­jt, vei érintkezésbe hozzuk és a (100) tárcsát tovább forgatjuk. Ha pl. épen a (WABC) jelzésű állomást kívánjuk venni, amint a G. ábra mutatja, akkor a kezelő ujja a (114) érintkezőt a szaggatott vonallal jel-20 zett (114') helyzetbe lógja eltolni. E hely­zetben a (123) ütköző az érintkező további mozgását megakadályozza és így a (121) dudor és a (121') pont között villamos érintkezés jön létre. E helyzetben az AFC 25 áramkör hatástalan és normális hangolás lehetséges. Mihelyt azonban a kezelő ujját a (WABC) hengerből kihúzza, a (119) rugó a (114) érintkezőt rendes helyzetébe rántja és az AFC áramkör működésbe lép, 30 hogy a vevőkészüléket pontosan behan­golja. Az ütközőszerkezet kialakításánál, akár a 3. ábra, akár a 6. ábra szerint kialakí­tott választótárcsát tekintjük, szükséges, 35 hogy a lengethető kapcsolószerv a válasz­tótárcsa forgásának irányában legyen el­tolható. Ez biztosítja, hogy a hangoló­cszközök ugyanabba a nyugalmi hely­zetbe állnak be, tekintet nélkül arra, 40 hogy a forgásirány az óramutató JcLTctSci • val egyező vagy azzal ellentétes-e. Ezt a , hatást mechanikailag úgy érjük el, hogy a kapcsolószervet a rendes vagy közép­helyzetéből a kapcsolószervet működtető 45 eszköz sugarával egyenlő távolságra moz­dítjuk el. A 3. ábrán ez a működtető esz­köz a lenyomott gombból kinyúló pecek. Itt az említett sugár e pecek sugara. Az ujjal működtetett változatnál ez a sugár 50 az ujjat felvevő nyílás sugara. A 9. és 10. ábra az állomásválasztó szerkezet további egyszerűsített alakját mutatja. Ennél az elrendezésnél az állo­másválasztó szerkezetnek központos (131) 55 furatú (130) tárcsája van, amely furat a kondenzátorcsoport (132) tengelyét veszi fel. A (130) tárcsa tehát a kondenzátor­tengellyel közvetlen kapcsolatban van. A (130) tárcsa testében a félköralakú <133) kivágás van, amelyet a hátsó (134) szr-g- 6 tnens és a mellső (135) szegmens határol. A mellső vagy állomásválasztó (135) szeg­mensnek több, egymástól közzel elválasz­tott (136) nyílása van, a hátsó (134) szeg­mens belső felületén pedig az állomás- Ö jelző (137) tárcsa van felszerelve. A (137') állomásjelzések a (137) tárcsa kerületéhez közel vannak felvivő, úgy hogy azokat a hozzájuk tartozó állomásválasztó (136) nyílásokon át látni lehet. Amint a 9. ábra 7 mutatja, mindegyik (136) nyílás határvo­nala, a megfelelő (137') állomásjelzést ve­szi körül. Mindegyik (136) nyílás olyan átmérőjű, hogy azon a kezelő ujját átdughatja. A (>., 7 7. és 8. ábrákkal kapcsolatosan bemuta­tott AFC kapcsolóberendezést ennél a módosított kiviteli alaknál is felhasznál­hatjuk. A 9. ábra szerinti kiviteli alak­nak az AFC kapcsolóval való mechanikai 8 összeköttetését nem ábrázoltuk, minthogy az a, 6., 7. és 8. ábrák alapján világos Megjegyzendő, hogy az utolsó leírt két foganatosítási alaknál az állomásválasztó szervek a választótárcsa kerülete mentén 8 csak 180°-os körzetben oszthatók el. A vá­lasztótáTcsa teljes kerületét csak úgy használhatjuk ki, ha a 6. ábráin látható AFC kapcsolóval átmerőirányban szem­benfekvő járulékos AFC kapcsolót a lkai- 9 mázunk. Az ilven állomásválasztó szerkezet ki­viteli alakját a 11. és 12. ábra mutatja. A választótárcsa és az ujjal beállítható szervek kivitele a 9. és 10. ábrán látható S kivitelhez hasonló. A (140) választótárcsa egész kerülete mentén egymástól közzel elválasztott, az ujj felvételére alkalmas (141) nyílások vannak. A hátsó (142) szeg -mensen az állomásjelző (143) tárcsa van 1 felszerelve és az állom ás jelzések e szeg­mensen. a kerület mentén, úgy vannak elhelyezve, hogy azokat a különböző (141) nyílásokon át jól lehet látni. Az egyik (150) AFC kapcsoló a (140) l tárcsa legalsó pontja közelében van elhe­lyezve, míg a másik (151) AFC kapcsoló a (150) kapcsolóval átmérőirányban szem­benfokszik. Mindkét kapcsoló a 6. és 8. ábra szerint van kialakítva, miért is e 1 kapcsolókat a 11. és 12. ábrán csak vázla­tosan ábrázoltuk. A (150) és (151) kapcso­lók érintkezőinek közös földelővezetékét, valamint a (150) és (151) kapcsolók érint­kezőpárjától az AFC áramkörhöz menő ] közös összekötővezetékeket a 11. ábra mu­tatja. Ilyen módon akár a 8., akár a 9. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom