119025. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés tetszőleges zavarok elnyomására rádióvevőkészülékeken
2 119035. egyenárammal előidézett feszültségesés az (R2) rácslevezetőellenálláson át az (5) cső rácselőfeszültségét szabja meg. Az (Rl) és (R2) ellenállások összekötő-5 vezetékében az (R) relé (S) kapcsolója van. Ez (R) relé (M) gerjesztőtekercse oly (6) erősítő kimeneti körében van, melyet az (L) cséve révén a (3) detektor bemeneti körével csatolt (7) egyenirányító ve-40 zérel. Az (1) nagyfrekvenciás erősítőt célszerűen oly önműködő hangerősségszabályzóval látjuk el, mely az erősítés fokát ismert módon úgy szabályozza, hogy modulált hordozóhullám vételénél a hor•15 doz-óhullámimal az (L) csövében indukált váltófeszültség közel állandó. A hordozóhullám 100%-os modulációs mélységénél ez esetben ez egyenirányítóra kapcsolt, indukált váltófeszültség maximáis ampli 20 tudója a vevőben erősített bordozóhullámamplitudó kétszerese. Azzal, hogy a (7) egyenirányítónak ismert módon ennek ai kétszeres liordozóhulláinamplitudónak megfelelő küszöbérzékenységet adunk, 25 megakadályozzuk, hogy zavarmentes vételnél az (R) relé (M) tekercse gerjesztődjék. Az (S) kapcsoló ez esetben zárva marad, úgy hogy az (5) kisfrekvenciás cső a készülék megelőző részéhez csatlakozik 30 és így rendes vétel lehetséges. Ha azonban oly zavar lép fel, mely az (L) csövében a kétszeres hordozóhullámamplitudónál nagyobb amplitúdójú feszülséget idéz elő és így a (7) egyenirá-35 nyitó küszöbérzékenységét meghaladja, a (7) egyenirányítón át árainí folyik. Ez az áram a (6) erősítőben végbement erősítése után az (R) relé (M) tekercsét gerjeszti, minek következtében az (S) kap-40 csoló nyílik és a vevőkészüléket üzemen kívül helyezi. A. zavar lefolyása után, vagyis, ha az (L) csévében indukált zavarfeszültség a (7) egyenirányító küszöbérzékenysége alá sülyed, az (S) kapcsoló is-45 mét záródik, amire a vevőkészülék ismét rendesen működik. Az (S) kapcsoló nyíb'isa és zárása közötti időközben, melynek tartama a zavar tartamától függ, a rendes vétel is megszakad. Kísérletekből 50 kitűnt, hogy ezt a megszakítást zavarónak nem érezzük, ha a zavarok egymásra tűlgyorsan nem következnek és az (S) kapcsoló nyílása és záródása közötti időtartam 1 AÖ mp-nél nem hosszabb. -55 Az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezésnél az (S) kapcsolót rígy rendezzük el, hogy nyílásánál vagy záródásánál az (5) cső rácsán zavaró feszüitséglökés fel nem lép. Kielégítő eredményeket kapunk akkor is, ha az (S) kapcsolót a (Cl) konden- 60 zátor és az (Rl) ellenállás közötti összekötővezetékbe iktatjuk; ez esetben az (R2) ellenállás a kapcsolási elrendezésben fölösleges. Az (S) kapcsoló elrendezésének más lehetősége még az, hogy ezt az (R2) 65 ellenálláshoz párhuzamosan kapcsoljuk, úgy hogy ez zavar fellépésekor ezt az ellenállást rövidre zárja. Az (S) kapcsoló számára való hely választásánál mindenkor arra kell ügyel- 70 nünk, hogy csak oly összekötővezetékeket vagy impedanciákat zárjunk rövidre, hogy feszültség- vagy áramlökés a kapcsolási elrendezés rákövetkező részében ne létesüljön. 75 A 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezés csak annyiben különbözik az 1. ábra szerintitől, hogy az (R) relé (M) gerjesztőtekercsét a (9) egyenirányító és (10) kisfrekvenciás erősítő útján a (8) segédvevó 80 vezérli. A (8) segédvevőt, melyet vagy külön antennához vagy az (1) vevőkészülék antennájához kapcsolunk, oly frekvenciakörzetre hangoljuk, mely a tulaj donképen i vevőkészülék hangolási frekven- 85 ciakörzetének közelében van. E kapcsolási elrendezés előnye, hogy, ha a segédvevőt oly frekvenciára hangoljuk, melyen erős adó hordozóhulláma nincsen, pl. a. mai körülmények között a 700 és 900 m közötti 90 körzetben, a (9) egyenirányító küszöbérzékenységét jelentékenyen kisebbre választhatjuk, mint az 1. ábra szerinti kapcsolási elerendezésnél. Ez esetben oly zavarokat is kielégítő mórion elnyomhatunk. 95 melyeknek amplitúdója kisebb a vett jel hordozóhullámamplitudójának kétszeresénél. Minden további nélkül nyilvánvaló, hogy ennél a kapcsolási elrendezésnél abból indultunk ki, hogy a zavar igen szé- 10> les frekvenciakörzetet ölel fel, úgy hogy a zavar a tulajdonképeni vevőkészülékben és a segédvevőben egyszerre lép fel. A 3. ábra a találmány szerinti oly kapcsolási elrendezés, melynél a kisfrekven- 10, ciás erősítő hatástalanítására fényelektromos relét alkalmazunk. Amennyiben ebben az ábrában ugyanazokat a hivatkozási jelzéseket alkalmaztuk, velük a. kapcsolási elrendezés azonos alkatrészeit jelöljük, úgy 1H hogy ezeket részletesebben megmagyaráznunk fölösleges. Az (5) cső rácsköre (L) fényelektromos szeléncellát tartalmaz, melynek ellenállása megvilágításkor tudvalevőleg jelentékenyen csökken. Ez a 11!
