118996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumilemezek előállítására
mérvű növekedését idézi elő, a széles kereszt.sáv oknak csak kismértékű hosszirányú megnövekedése mellett, miáltal a lemez üres terének százalékos arányában 5 tiszta emelkedés áll be. Azt találtuk azonban, hogy egy bizonyos optimális nyújtáson túl, a nyílás sorok közötti széles sávok hosszanti mérete nagyobb mértékben növekszik, mint a likacsok hossza, 10 úgyhogy a további nyújtás inkább csökkenti, mint növeli a lemez üres terének százalékos arányát. A legnagyobb üres tér elérésére ezért az oszlopok irányában gyakorolt nyújtásnak olyan mérvűnek 15 kell lennie, hogy az ebben az irányiban kifejtett további nyújtás ahelyett, hogy növelné, már csökkenti a lemez üres terének százalékos arányát. Azt találtuk továbbá, hogy ha a lemezt 20 gumit duzzasztó szerves anyaggal, pl. széntetrakloriddal kezeljük a nyújtási folyamat előtt, alatt, vagy után és ha, legalább valami duzzasztó anyag marad a lemezen a vulkanizálás alatt, tígy a kész lemez 25 üres terének százalékos aránya nagyobb lesz azon anyagénál, amelyet ugyanilyen .mértékben nyujtottunk, de nem kezeltünk széntetrakloriddal. Az ilyen kezelés azonos nyújtás mellett, a hosszúkás nyílások 30 sorai között kisebb szélességű és nagyobb vastagságú sávokat és a szomszédos nyílásokat oldalvást elválasztó kisebb szélességű és kisebb vastagságú vékony szálakat eredményez, mint az ilyen kezelés nél-35 küli eljárás. Hivatkozással az 1. és 2. ábrákra, azok egy az eljárás előnyös kivitelére szolgáló készüléket vázlatosan ábrázolnak, melynél a kiindulási lyukasztott lemezanya-40 got hosszában és kis mértékben szélességében is nyújtjuk és a lemezt vulkanizálás előtt széntetrakloriddal kezeljük. A (20) hengerről legöngyölített (21) likacsos kiindulási anyag a (22) vezérlőhenger 45 alatt és a (23) kenőhenger felett halad el, amely széntetrakloridot tartalmazó (24) tartályba merül. A (23) henger a Mette elhaladó likacsos lemezzel ellentétes irányban forog, hogy a széntetraklorid-50 nafc a lemez felületéin való egyenletes eloszlását és abszorbcióját biztosítsa. A lemez ezután a (25) és (26) szorítóhengerek között haüiad el és a (27) dobra kerül. A (27) dob a (28) hengeren nyugszik és S6 ezzel van meghajtva. A (28) hajtótárcsa állandó sebességgel forog, sebessége tetszőlegesen nagyobb, mint a (25, 26) tárcsáké, miáltal a (21) anyag a (25, 26) tárcsák és a (27) feltekercselő dob között kinyúlik és a (27) dobon állandó feszítés 60 alatt áll. Az anyagnak széltében való fe szátésére a (25, 26) tárcsák és a (27) lesziedő dob között levő anyag széleire alkalmazott (29) feszítőkeret való. A feszítőkeret ismert berendezés, amely ,a 3. ábrán. 65 részletesen feltünteti (30) pofák sorából áll, amelyek a lemez egyik szélén, a (34) és (35)-nél ágyazott és (32) és (33) lánc kerekeken haladó (31) lánccá vannak kapcsolva, míg egy hasonló, a (38) és (39)-néI 70 ágyazott sor pofa, a lemez másik széle mentén (36) és (37) lánckerekeken haladó (40) lánckapcsolatot képeznek. A (31) és (40) láncok a (25, 26) hengernyílás kilépési helyének szomszédságában vannak el- 75 helyezve, úgy, hogy az anyag szélei elhelyezésüknél fogva a (30) pofák nyílásán áthaladnak. Amint az a 3. ábrán látható, minden (30) pofa (41) billentyűvel van ellátva, amely (42)-nél van a (43) karba 80 csapágyazva. A (42) csapnál levő (44) rugó a (41) billentyű végét a (45) pofaalzathoz szorítja, amelyet a feszítőkeret (46) állványában levő horonyban haladó (31) lánc továbbít. Mikor a (21) anyag szélét a (30) 85 pofa megragadja, könnyen belátható, hogy minél erőteljesebb az anyagra gyakorolt húzás, annál szorosabban fogja azt a pofa. A (41) billentyűhöz a (47) bütyökemelő nyomul és nyitja a (30) pofákat, amint 90 azok olyan helyzetbe kerülnek, hogy a (25, 26) bengersz,ükül étből távozó (21) lemezt megragadhatják. Amint a billentyűk elhagyták a bütyökemelő felületét, a bütyökemelők elengedik a billentyűket, 95 a (44) rugók a billentyűket a pofaalzatofchoz szorítják és a pofákat az anyag széleinek a nyújtási művelettel kapcsolatos megragadása végett, zárják. A másik (4r láncon egy hasonló (48) bütyökemelő 100 nyitja a pofákat, amint az anyag megragadására alkalmas helyzetbe jutnak. A (31) és (40) láncok útja az anyag haladási irányával szöget zár be, miáltal az anyag fokozatos feszítés alatt áll. Amint 105 az anyag nyújtása a kívánt értéket elérte, a (49) és (50) bü työklemelők ugyanúgy, mint a (47) és (48) emelők, nyitják a (30) pofákat, ezek elengedik a nyújtott anyagot, amely a (27) dobra tekercselődik és az 110 anyag elengedése után lehetővé teszik azt, hogy a (44) rugók a (41) billentyűket a (45) pofa alzatökhoz szorítsák és hogy ezlátal a pofák a (49, 50) bütykök és a (47, 48) bütykök közötti üres útjuk alatt 115 zárva vannak. A (27) dob hosszát úgy