118983. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás rezgések elektromos felerősítésére

lis értékét adja meg, különböző hangfrekvencióknál. Az 1. ábrából kitűnik, hogy az átlagos fül legérzékenyebb az 1000 és 4000 Hertz között fekvő frekvenciákra és hogy 5 a hallhatósághoz szükséges hangnyomás 64 és 128 Hertz között, az 1000 Hertznél való hallhatósághoz szükséges hangnyomás többszöröse. A 2. ábra a találmány célszerű kiviteli 10 alakját szemléltető erősítőberendezés kapcsolását szemlélteti Az erősítendő jelet a (11) bemeneti és a (12) járulékos erősítőbe vezetjük. A (11, 12) erősítők teljesítményeit a (13, kimeneti erősítőbe vezetjük, 15 amely a hangokat újból felerősíti. A (13) kimeneti erősítő teljesítményének egy részét a (14) frekvenciaszűrő-egyenirányító-és időállandó-körbe vezetjük. Ebben a járulékos (12) erősítő számára vezérlő elő-20 feszültséget létesítünk. A (14) körben időállandódkor van, nehogy a teljesítményszint pillanatnyi változásai a járulékos erősítőt befolyásolják. Ennek a rendszernek a működését, később, a 4. ábra nyo-25 mán ismertetjük. A 3. ábra a találmány szerinti erősítőberendezés egy másik változatának kapcsolási vázlata. Az erősítendő jelet a (11) bemeneti erősítőbe, miajd az, erősítést ki-30 választva, vezérlő (15) készülékbe és innen a (13) kimeneti erősítőbe vezetjük. Ez utóbbi teljesítményéinek egy részét a (14) frekvenciaszűrő-, egyenirányító- éis időállandó-körbe vezetjük. Ebben a kivá-35 lasztó (15) erősí'tővezérlő számára vezérlőelőfészültségét létesítünk, A (14) körben időállandó-kör van, nehogy a kimenőkor pillanatnyi változásai befolyásolják a kiválasztó erősítő-vezérlő működését. En+o r.ek a kapcsolásnak hatását, később, a 6. ábra nyomán ismertetjük. A 4. ábra a találmány szer in/t szerkesztett erősítőkört szemlélteti. Az (1,2) bemeneti kapcsok (Pl) feszültségelosztón át 45 vannak kapcsolva, amelynek változtatható megcsapolása arna való, hogy a bemeneti feszültség kívánt részét adhassuk rá a, (VI) erősítőcső bemenetére. Az érkező jelet a (VI) erősítőben, történő felöl) erősítés után a szokásos (Cl) csatoló-kondanzátort tartalmazó, szokásos csatolóelemiek útján, a (V2) cső rácsához vezetjük. A jel a (V2) erősítőcsőben tovább erősödik és a (C2) csatolókondenzátort tartal 55 maró alkalmai csatoló hálózaton át a (V4) erősítőcső bemenetébe körül. Itt a jel újból felerősödik és a (TI) transzformátoron át, az el len ütemes kapcsolású (V5, V5) vákuumcsöveik bemenetébe jut. Az ellenütöuiű kapcsolású erősítőneik kime- 60 nete a (T2) kivezetési transzformátor primer részével van összekötve. A (T2) kivezetési transzformátor primer részéinek felező pontjához a (P2) feszültségelosztó van kapcsolva. A kimeneti feszültség kí- 65 vánt részét a feszültségelosztó változtatható kontaktusa útján, a (C3) csatolókondenzátoron át, a (V2) cső diodalemezeihoz vezetjük. Az; (Rl) diodaellenállás a dioda-1 emezek és a (V2) cső katód ja közié kap- 70 csolt. A (VI) cső anódja és katódja között az (R2) ellenállásit és a (C4) ós (C5) kondenzátorokat felölelő kör fekszik. A (C4) és (C5) kondenzátorok között fekvő pontból 75 kiiinduló vezetlek össaeköitttetést létesít a járulékos (V3) erősítőoső bemeneti rácsával, amelyen át a (V3) csőre, a későtíb részletesebben ismertetendő módon, kisfrekvenciájú jeleikeit adunk. Az, (Rl) ellen- 80 állásban fellépő egyenirányítóit feszültség és a (V2) eső (R3) katódellenállásában fellépő normális feszültség az alább ismertetendő módon meghatározza a (V3) vákuumcső előfesziültségét. A kisifrekveai- 85 ciájií feszültségek a (V3) csőben történő felerősítés után a (C6) kondenzátort is felölelő vezetékeken át a (V4) erősítő rácsához kerülnek, mely csőbein a (02) kondenzátoron át bevezetett jelfeszültségek- 90 kel együtt felerősödnek. Ellenállásokról, kondenzátorokról és ío sziiltségforrásolkról gondoskodunk. A vázlatban szemléltetett telepeik más feszültségfoirrásokkial is helyettesíthetők. 95 A (VI) cső anódján fellépő, felerősített jel feszültségeit a különböző, használható hangfrekvenciák között különbséget nem tevő vezeitéki hálózat útján vezetjük, a (V2) cső rácsához. A felerősített jel- 100 feszültség az (R2), (C5) úton a <(V3) cső vezérlőrácsálhoa kerül. A (C4) kondenzátor nagy kapacitású és csak arra való, hogy a nagy egyenáramú feszültséget a (V3) eső rácsától távolt,artsa. A (V3) eső 105 rácsára tehát a (C5) kondenzátoron fellépő fieSiZiiltségeKés jut. Nyilvánvaló, hogy nagy frekvenciáknál a feszültségnek csak csekély hányada jelenik meg e kondenzátorban, míg igien klis frekvenciáknál a fe- 110 szültség legnagyobb része fellép benne. Az (R2) ellenállás oly nagyra veendő, hogy a (C5) kondenzátor a (V2) cső bemenetét, nagy frekvenciáknál, ne befolyásolja észrevehetően, A (V8) cső nagy tel jesítmé- 115 nyű erősítőcső és a körállandóit úgy vá