118978. lajstromszámú szabadalom • Berendezés Braun-féle csövek relé ernyő-képeinek diaszkópos vetítésére
MAGYAR KI R Á l Y I ^pg^jg SZAMDA L,f I BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118978. SZÁM. Vll/j. (Vll/d.) OSZTÁLY. — F. 8007. ALAPSZÁM. Berendezés Braun-féle csövek reléernyő-képeinek diaszkópos vetítésére. FemsebA.-G. cég' Berlin-Zehlendorf-ban. A. bejelentés napja 1937. évi április hó29-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi május hó 2-ika. A találmány berendezés Braun-féle csövek képeinek vetítésére és főként olyan képek vetítésére, amelyek nem világítanak önmagukban, hanem reléernyőkön 5 keletkeznek, amelyeknek felületi elemeit fényátengedő képességük szempontjából vezéreljük. Míg az önvilágító képek vetítése episzkópos probléma és így az optikában szo-10 kásos rendszerekkel nehézség nélkül megvalósítható volt, addig a reléernyőképek vetítése eddig ^árnyképek vetítésére korlátozódott, mert az ismert diaszkópos berendezéseket nem lehetett 15 használni, mégpedig a következő okokból: A diaszkópos vetítésnél a fényforrást kondenzorlencsével a vetítő tárgylencsében reprodukálják és a vetítő tárgylencsével a kondenzorlencse és tárgylencse 2o közötti diapozitívet a vetítő ernyőre vetítik. Eltekintve attól, hogy a fényforrás közvetlenül is reprodukálható a vetítőernyőben, a berendezés elvileg olyan, hogy a kondenzorlencse a fényforrás és a dia-25 pozitív között van. Braun-féle cső reléernyőjének diaszkópos vetítésére alkalmazva ennek a berendezésnek az volna az előfeltétele, hogy az elektronsugárforrás és a vetítőfényforrás a reléernyő 30 ellentétes oldalain legyenek, minthogy a kondenzorlencse természetesen nem lehet az elektronsugár pályájában. Az elektronsugárforrásnak és vetítőfényforrásnak ez az ellentétes elrendezése 35 azonban több okból technikailag nem vihető keresztül, mindenekelőtt már azért sem, mert a Braun-féle csőnek a konden, zorlencse és a vetítő tárgylencse között lévő üvegfala a vetítőberendezés sugármenetét túlságosan zavarná. 40 A találmány értelmében a reléernycképek diaszkópos vetítése úgy válik lehetővé, hogy a vetítőfényforrást a reléernyő egyik oldalán, a kondenzorlencsét pedig annak ellentétes oldalán 45 helyezzük el, úgyhogy a kondenzorlencse a reléernyő és a vetítő tárgylencse között van. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik példaképeni megoldási alak- 50 ját tünteti fel. Az (1) reléernyő pl. a Braun-féle (2) cső fenekén, a (3) vetítőfényforrás pedig oldalt, a Braun-féle cső nyaka mellett van. A (3) vetítőfényforrás kilövelte fény tehát először az (1) relé- 55 ernyőn, majd a (4) kondenzorlencsén és az (5) vetítőtárgylencsén keresztül a (6) , vetítőernyőre jut. A (4) kondenzorlencse tehát az ismert vetítőoptikákkal ellentétben a vetítendő kép és a vetitőoptika 60 között van. Ilymódon elérjük, hogy a fénysugár és a katódasugár ugyanabból az irányból juthat a reléernyőre, továbbá az (1) reléernyő és (6) vetítőfelület között nincs további zavaró üvegfal. A (4) kon- 65 denzorlencse optikai hatása az (1) reléernyő reprodukálása szempontjából a (6) vetítősíkban elhanyagolható, mert az (1) reléernyő közelítően a (4) kondenzorlencse fősíkjában van és még ha a relé- 70 ernyő és a kondenzorlencse közötti távolság nem is lenne elhanyagolható, akkor is a kondenzorlencse a vetítés szempontjából csupán nagyítóként hatna. Ennek következtében a reléernyő reprodukálása 75 szempontjából a vetítőernyőben lényegi-
