118969. lajstromszámú szabadalom • Anódanyag hőelektromosan modulálható sugárzókészülékekhez és eljárás annak előállítására

MAQYAIÍ KIRÁLYI ^gEX3|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118969. SZÁM. YIL/E/D. OSZTÁLY. — A. 4130, ALAPSZÁM. Anódanyag hőelektromosan modulálható sugárzókészülékekhez és eljárás annak előállítására. Albiswerk Zürich A.-G. cég- Zürich, mint Fischer Friedrich tanár erlenbachi lakós jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi március hó 20-ika. Svájci elsőbbsége 1936. évi március hó 20-ika. A modulált fény előállítására irányuló eddigi eljárásoknak és készülékeknek, mint pl. a Kerr-cellának, az oszcillográftükörnek, a fényzsilipnek stb. az a hát-5 rányuk, hogy a vezérelhető fényáram nagysága igen korlátolt. Ezenkívül ezek a vezérlőszervek aránylag bonyolultak és költségesek. Kívánatos tehát, hogy — különösen a fénytelefonia céljaira — 10 oly hőelektromos sugárzókészülékekkel rendelkezzünk, melyeknek oly kicsiny a hőtehetetlensége, hogy azok vezérelhető teljesítménybe vezetésnél a hőmérsékletüket néhány 1000 Hertz-nyi frekvenciáig 15 változtatják. Ezt a megkívánt csekély hőtehetetlenséget áramátvezetéssel közvetlenül fűtött vékony wolframhuzalokkal nem lehet elérni. Kedvezőbbek az olyan sugárzókészülékek, melyeknél egy 20 anódot elektronbombázással hevítenek, mert ebben az esetben elsősorban a legkülső felület vesz részt a hőmérsékletingadozásban. Az anódnak természetesen oly anyagból kell lennie, melynek igen 25 csekély a hővezetőképessége, valamint a hőkapacitása is. A találmány szerint az eddigi hátrányokat úgy küszöböljük ki, hogy a szerves sejtszerkezetet vegyi és fizikai módsze-30 rekkel tiszta, magas olvadáspontú és vákuumban csak nehezen elgőzölgő elemekből vagy vegyületekből álló szerkezetté alakítjuk át. Ehhez képest a találmány szerinti, hőelektromosan modulál-35 ható, vezérelt elektrobombázással foganatosított felmelegítéssel dolgozó sugárzó készülékekhez való anódanyagot, melynek a növényi vagy állati vázak utánképzését alkotó sejtszerkezete és 0.0.1 mm-nél kisebb vastagságú sejtfalai van- 40 nak, az jellemzi, hogy a sejtfalak nehezen olvadó és vákuumban nehezen elgőzölögtethető anyagokból állanak, melyeknek vegyi alkotórészeit növényi vagy állati kiindulási anyagok csak részben tartal- 45 mázzák. Ennek elérésére a szerves szövetet huzamosan oly oldatban főzzük, mely a magas olvadáspontú anyagokat tartalmazza. (Pl. bodzabelet nátriumwolframát- 50 oldatban). Ezután a magas olvadáspontú anyagot, kicsapó szerrel, pl. oxid alakjában csapjuk ki. Az egész szövetnek lassú elégetésekor ez az oxid hamuváz alakjában marad meg és azt hidrogénáramban 55 való redukálással, adott esetben szénhidrogénáramban való karburálással, a tiszta, nehezen olvadó anyaggá alakíthatjuk át, amikoris, ha e folyamatokat kellően foganatosítjuk, az< eredeti sejt- 60 szerkezet alakja tökéletesen megmarad. A rajzon az 1. ábra példaképpen oly wolframanód sejtszerkezetét szemlélteti (keresztmetszetben), melyet bodzabé] átalakításával kaptunk. (Az ábra 250- 65 szeres nagyítású mikrofelvételnek felel meg). A 2. ábra alkalmazási például választott sejtanódás sugárzókészülék szerkezetének vázlata. Itt (1) az anód, (2) a fűtő- 70