118949. lajstromszámú szabadalom • Lövedék

azt a pontot, amelyben előnyös, hogy a sebességet ós a lőtávolságot növelő visszahatás szintén fellépjen, A 12. ábra szerinti megoldási alaknál a 5 (16) kamra sokkal mélyebb és közelítően a lövedék egész hosszának felére kiterjed. Ebben az esetben a támadótöltés a 6. ábra szerinti megoldásához hasonlóan a csúcsíves darab mellső elvékonyított részének 10 kamrájában van. A 13. ábra a 8. ábra szerintihez hasonló szerkezetet tüntet fel, amjely utóbbi Lói csak abban különbözik, hogy a gránát testének vagy köpenyének (1) középső része 15 van, melynek külső átmérője kisebb a vele szomszédos (3) hátsórész átmérőjénél. Erre az (1) középső részne a köpenynél nagyobb fajsúlyú anyagból álló (21) hüvely illeszkedik. Ennek a hüvelynek külső 20 felülete ívelt és a köpenyre (vagy a hüvelyre) 22-nél fölhelyezett (2) álcsúcsíves rész meghosszabbítása. Az álcsúcsíves rész előnyösen könnyű anyagból (pl. magnézium alapanyagú ötvözetből) áll. 25 A 13. ábra szerinti szerkezet lehetővé teszi, hogy a lövedék tömegét még inkább a felületen a súlypont közelében központosítsuk, ami a stabilitási tényező növekedését eredményezi. 30 A nagyfajsúlyú fémből álló hüvelynek további előnye, hogy a szilánkokat nagyobb távolságra röpíti ki, mint a rendes acél. A gránát mellső vezetését a csőben a ki-35 dobható (5a) gyűrűvel létesítjük. Másrészt a profil erős vókonyítása elősegíti a haladást a levegőben és a többi feltételek változatlan megtartása mellett, adott lőtávolságnál nagyobb maradandó 40 sebességet és nagyobb maximális lőtávolságot biztosít. A 13a. ábra a 13. ábra szerinti megoldás egyik változatát tünteti fel és attól abban különbözik, hogy a reakciós töltés 45 a támadótöltést tartalmazó kamra belsejében elhelyezett (IGa) kamrában van. A (16a) kamrát előnyösen vékony szigetelőtok határolhatja, amelynek ellenálló köpenyét maga a támadótöltés al-50 kot ja Ez a megoldás még jobb tömegelosztást eredményez, mint a 13. ábra szerinti példakÓDOni megoldási alak. Ennek a szerkezetnek nevezetesen az az 55 előnye, hogy robbanó lövedék esetében biztosítja az (1) test teljes szétdarabolódását. Ilyenkor a lövedék hátul (8) hüvelyben végződhet, miként az 5. ábra esetében. A 14. ábra másik szerkezeti megoldást 60 mutat, amely a megelőzőtől a következőkben különbözik: A lövedéket annak hátsó vége szomszédságában felerősített (4a) vastag' erősítógyűrű központosán vezeti és kisebb kali- 65 bérét teszi lehetővé. A lövedék forgó továbbításának kényszerű biztosítására annak előnyösen a fenék hátsó felületén (23) fogazása van, amellyel a kihajítható (4a) gyűrű kapcsolódik, melynek belső felülete 70 megfelelő kialakítású (15. ábra). A mellső vezetést a kidobható (5a) g'yűrű létesíti. A lőtávolság növelésére a lövedék mellső részén (24) kamra van, amely reakciós röpítőtöltést tartalmaz, amjely hátra- 75 felé a (25) csöveken át távozhatik. Ezek a csövek 'előnyösen a lövedék tengelyéhez képest ferdék, hogy a gránátnak az említett tengely körül forgatónyomatékot adjanak, amely a huzagok okozta forgási 80 sebességet a csövek irányától függően növelni vagy ellenkezőleg csökkenteni igyekszik. Ilyen ferde csöveket a (16) kamrában is alkalmazhatunk. A reakciós töltés működését a 16. ábrán 85 feltüntetett berendezéssel is vezérelhetjük. A (27) gyújtó olyan elhelyezésű, hogy kilövéskor tehetetlenségénél fogva ráüt a (26) ütőszegre. A (27) gyújtó az égést továbbító, késleltető (28) anyagot 90 gyújtja meg, amely a lövedék kiröpítése után meghatározott idő elteltével a gyujtótöltés fellobbanását idézi elő. Az égést továbbító késleltető másik gyújtószerkezetet a 17. ábra tünteti fel. A röpítő- 95 töltés gázai a (26a) nyíláson át kellő menynyiségben hatolnak be a (27a) késleltető pirotechnikai anyag meggyújtására. Miután ez az anyag elégett, a pl. fekete lőporból álló (28a) töltést meggyújtja, amelynek 100 robbanása egyrészt a reakciós röpítőtöltést gyújtja meg, másrészt hátrafelé mozdítja el a csőben lévő egész szerkezetet és a csövet felszabadítja. A (29) karimák szerepe, hogy a cső röpítőtöltéséből eredő 105 gázokat megakadályozza, hogy a (29a ^ kapcsolókon át eljussanak a reakciós röpítőtöltéshez. A mellső (24) kamra (14. ábra) és hátsó (16) kamra reakciós szerkezeteit olymódon ^Q szabályozhatjuk, hogy szükség szerint egyidejűen vagy egymás után jussanak működésbe A támadótöltés gyújtását ütő, gyújtó vagy vegyes gyújtószerkezet vezérli. A 115