118947. lajstromszámú szabadalom • Fényellenző készülék ernyős fényforrásokhoz

különleges ismérveit a leírás kapcsán ismertetjük. A mellékelt rajzon a találmány példakénti kivitele látható: A rajz a találmány szerinti fényellenző 5 készülékkel ellátott ernyős fényforrást részben hosszanti metszetben mutatja. (I) lámpaernyőn, a még később ismertetendő tartókarokkal, nyakkal lefelé lógó lámpaernyőhöz hasonlító (II) beren-10 dezést rögzítjük. Abból a célból, hogy a lámpa egyrészt elegendően szellőzzön, másrészt, hogy az ernyőnyakszerű nyíláson át lefelé vagy oldalt közvetlen fény ki ne jusson, e nyílás belső részén pí. 15 tölcsérszerű, tetszőleges fényátnembocsájtó anyagból álló, (b) betétet állítócsavarokkal, rugókkal vagy egyéb támaszokkal rögzítünk. Ennek a betétnek a nagyságát, valamint a nyílástól való 20 távolságát úgy választjuk meg, hogy az áthatoló közvetett fény a légvédelmi előírásoknak megfelelő holdvilágszerű megvilágítást adjon. A tartókarokon (s) állítócsavarokkal vagy egyéb tetszőleges 25 módon a lefelé szélesedő hengeres vagy kúpköpenyszerű (III) csövet úgy rendezzük el, hogy az a (II) berendezést elfedje. E cső és a (II) berendezés között előálló (e) fénynyílás nagyságát az eseten-30 kénti követelményeknek megfelelően a (n) és (s) csavarokkal úgy állítjuk be, vagy pedig már eredetileg úgy méretezzük, hogy közvetett fény 40—h0° szögben a lámpaoszloptól kifelé sugározhat. Az 35 (e) nyíláson kijutó fénymennyiséget azzal növelhetjük, hogy a (II) berendezés külső szélén tányér szélszerű, fénytvisszaverő (f) karimát helyezünk el, mely a kifelé szórt fény mennyiségét növeli. Ezt a 40 fénymennyiséget szükség esetén még jobban úgy növelhetjük, hogy a (III) csövön belül a fényforrást körülölelő, fényt át nem bocsájtó (g) gyűrűt oly magasságban rendezzük el, hogy a felfelé sugárzott 4b fény egy részét visszaveri és a külső körzetek felé vezeti. Abból a célból, hogy elegendő szellőzést biztosítsunk, e gyűrűt támaszokkal vagy egyéb módon úgy rendezzük el, a (III) cső belső felén, hogy .50 közte és a fal között a szellőzéshez elegendő közbenső tér adódjék. Az (s) állítócsavarokkal vagy ezeken a helyeken található merev kötésekkel egyúttal a fénykibocsátást az (a) helyen szabályoz•55 zuk, ahol a (III) betétcső a (I) lámpaernyőhöz köralakú érintési vonal mentén csatlakozik. A tartókarok, melyek a (II) berendezést és az (s) állítócsavarokkal vagy egyéb módon a (III) csövet is az (I) lámpaernyőn ® tartják, két egymásra csavarolt szalagvastagból állanak. A hosszabbik (c) tag egészen a (I) ernyő alsó éléig a (II) berendezés alakjához simul, mellyel forrasztással vagy egyéb módon van össze- 6; kötve, majd vízszintesen a (I) ernyő alsó éle felé nyúlik. A rövidebb (d) tag a (I) lámpaernyő legkülső széle alakjának megfelelően, arra horogszerűen van ráhajtva és a (c) taggal az (n) csavarokkal össze- 7i kötve. A csavaranyamenet a (d) részen van, míg a (c) részen csupán a csavar átvezetésére való tág furata van. Az (n) csavar oldásakor az a (c) és (d) tagok között csuklószerű összeköttetést létesít, 7í mert a (c) tag a tág furata folytán elmozdulhat és a csavarhoz, valamint a (d) taghoz való hajlás szögét megváltoztathatja. Az (n) csavarok oldásakor a (II) berendezés a (III) betétcsővel együtt nem 8( eshetik le, mert a kisebbik (d) szalagvas az (I) lámpaernyőtől csak akkor oldódik, ha egyúttal a (II) berendezést is megemeljük. Fennáll ennélfogva a lehetősége annak, hogy az (n) csavarok lazításával 8; az (I) lámpaernyő és a (III) cső közötti teret a szükség szerint növeljük és így nagyobbmérvű fényátbocsájtást érjünk el. Az (s) csavarok megfelelő állítása egyúttal lehetővé teszi, hogy az (a) és (e) 9( fényátbocsájtó nyílásokat tetszőlegesen sza bályozzuk. Szabadalmi igények: 1. Fényellenzőkészülék központos fényellenzővel ernyőzött tetszőleges fény- 9f forrású ernyős világítóberendezéshez, meiyre jellemző, hogy a központos fényellenző három részből, éspedig a fényforrást részben burkoló, alsó nyílással ellátott harangalakú (II) test- l( bői, ez utóbbi nyílását tetszőleges mértékben elfedő (b) ernyőből, továbbá a (II) harangalakú test felett állítható távolságban elrendezett (III) ernyőző szervből áll. lt 2. Az 1. igényben védett fényellenzőkészülék kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a (II) betét és a külső (I) ernyő között elrendezett (III) ernyőző szerkezet állítóberendezéssel 11 akként állítható, hogy a fénysugarak a (II) betét és (III) ernyőszerkezet közötti téren át különböző szögek alatt juthatnak ki. 3. Az 1. és 2. igénypontokban védett ii