118935. lajstromszámú szabadalom • Kottázógép

mágnes gerjesztése pillanatában még a (99) helyzet irányában fekszik és nem in­dult még visszafelé, biztosítja a (94) fegy­verzetnek a (80) fegyverzetnél való jóval 5 kisebb tömege, a (79) kapcsoló-rúdnak a forgásból származó mozgási energiája és a (77) korongon levő fogazás mélysége is. Tehát csak a (86) kapcsoló-csúcsnak a megfelelő (99) pont alatt levő (88) kap-10 csoló-lemezzel valói érintkezése után ug­rik vissza a (78) rugó hatására a (79) kapcsolórúd nyugalmi helyzetébe. Ekkor azonban zárul egy pillanatra a (76) áram­forrás (b) kapcsától kiinduló, a (78) ru-15 gón keresztül a (86) kapcsoló-csúcson, majd a vele egy pillanatra érintkezésben levő (88) kapcsoló-lemezen és a (101) elektromágnesen keresztül a (76) áram­forrás (a) kapcsáig tartó áramkör, vagy-20 is a (101) elektromágnes, mely éppen a félhangjegy-klisé sorozattal áll szemben, a hozzátartozó (90) nyomórúd segélyével rányomja a (72) szalagot a félhangjegy­klisére, tehát a (72) szalagra rögzítődik 25 a kérdéses félhangjegy. A találmány szerinti kottázógép 4. áb­rán feltüntetett példaképpeni kiviteli .alakjában a félhaingjegy (pl. cis) rögzí­tése a következő módon történik: 30 A (75) fekete billentyű lenyomási pilla­natában a vele kapcsolatos kapcsoló zárja a (76) áramforrás (e) kapcsáról kiinduló, a (102) elektromágnesen, majd a (85) elektromágnesen és a (92) kapcsolón ke-35 resztül haladó, a (7G) áramforrás (a) kap­csához visszatérő áramkört. Erre tehát működésbe jön a (85) elektromágnes és a vele kapcsolatos szervek, mint fentebb láttuk, de egyidejűleg a (102) elektro-40 mágnes a (91) módosítórudat maga felé rántja, úgyhogy annak a módosítójelek kliséivel (kereszt) ellátott nyúlványai a (89) hangjegyklisélomez áttöréseiben any­nyira előnyomulnak, hogy szintjük meg-45 egyezzen. Ugyanakkor- a (91) módo­sítórúdon levő (103) ékalakú bevágáisba belezökken a (104) rugó által húzott (105) rúdnak, a vége, úgyhogy a (91) módosító­rúd akkor sem tud visszaugrani nyu-50galmi helyzetébe, amikor már kikapcso­lódott a (102) elektromágnes árama. Amint a fekete billentyűt pl. egy negyed időtartam eltelte után visszaengedjük, megszűnik a (85) és (102) elektromágne-55 sek árama, működésbe jön a (79) kap­csolórúd és a vele kapcsolatos szervek, mint előbb láttuk, vagyis a .negyed idő­értékű hangnak megfelelő elektromágnes a <90 rudat ráüti a (72) szalagra, de ak­kor már nemcsak a negyed hangjegy, ha- 66 nem a módosítójel (kereszt) is rányomó­dik, mivel a (91) módosítórúd a (102) elektromágnes mágnességének megszűnte után is előugorva marad a (105) rúdnak a (103) ékalakú bevágásba való előrenyo- 65 múlása miatt. Csak akkor ugrik vissza a (75) fekete billentyű visszaengedése után a (91) módosítórúd, amikor a (79) kap­csolórudat is visszarántotta a (78) rugó és így a (105) rúd (106) szegébe ütközve, 70 a (105) rudat kirántj cl ci (103) ékalakú bevágásból. Ezzel az összes szervek az ábrán látható nyugalmi helyzetüket ve­szik fel. Ezekkel kapcsolatban a (76) áramfor- 75 rásnak azért van két, (b) ós (c) külön­böző feszültségű végkapcsa, hogy a fél­hangok rögzítése alkalmával a (85) és (102) sorbakapcsolt elektromágnesek ugyanakkora erősségű áramot kapjanak, 80 mint amekkora az egészhangok rögzítése alkalmával csak a (85) elektromágnesbe jut. Ennek — az ugyan nem lényeges, mindössze gazdaságossági szempontból célszerű — kívánalomnak megfelelően 85 van megválasztva a (b) és (c) pontoknak az (a)-lioz való feszültség-különbsége. Abban az esetben, ha valamelyik, akár a fél, vagy egész hangjegyhez tartozó bil­lentyűt egy egész időtartamnál hosszabb 90 ideig tartjuk lenyomva, a kottázógép működése a következőiképpen alakul: Tegyük fel, hogy a (75) fekete billen­tyűt nyomtuk le és egy és egynegyed időtartam hosszáig tartottuk lenyomva. 95 A billentyű lenyomása pillanatálban a már ismeretes módon működésbe lép leg­először a (85) és (102) elektromágnes, ezek hatására mozgásnak indul a (79) kap­csolórúd, (94) feg-yverzet és (91) módosító- 100 rúd. Az egész időtartam végére a (86) kapcsolócsúcs a (96) helyre ér, eközben a (79) kapesolórúdra erősített (107) pecek beleakad a (108) kapcsolókarba és azt vé­gül is kiakasztja a (92) hüvelyből, mire 105 megszakad a (85) és (102) elektromágne­sek árama. Ennek az. lesz a következ­ménye, hogy a (94) kapcsoló, illetve a (100) kapcsoló zárja a (87) elektromágnes áramát, az a (81) fegyverzet maga felé no rántásával zárja a (101) elektromágnesek legalsójának áramkörét, mire lenyomó­dik a módosító kereszttel együtt az egész időtartamú hangjegy a (72) szalagra. De e közben a már ismeretes módon a (79) 115 kapcsolónid is visszaugrik a (78) rugó hatására, amikor azonban majdnem eléri nyugalmi helyzetét, a (105) rúdnak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom