118935. lajstromszámú szabadalom • Kottázógép

rögzíti a megfelelő (c) hangjegyet, de egyúttal a (c) hangjegy elé rögzítődik a megfelelő (kereszt) módosító jel is. E sze­rint a kottázógép, természetes félhang-5 képzést alkalmaz, vagyis minden félhan­got a közvetlen alatta álló egész hangból képezi a kereszt módosítójel segítségével. A találmány szerinti kottázógép egyes szervei közötti kapcsolat teljesen mecha-10 nikus, vagy részben mechanikus, részben villamos, vagy teljesen villamos is lehet. A hangjegyek és e,gyéb jelek lerögzí­tése történhetik optikai, elektrokémiai, vagy közönséges, a sokszorosító iparban, 15 vagy az írógépeknél alkalmazott mecha­nikus eljárások bármelyikének segítségé­vel. Ez utóbbi esetben, a hangjegyek és jelek lerögzítéséhez szükséges energia közvetlen a billentyűk lenyomási energiá-20 jából nyerhető, vagy pedig külön energia­forráshói, amely esetben a billentyűk le­nyomásuk alkalmával relais-szerűen mű­ködnek. Ez az energiaforrás vagy tisztán mechanikus, vagy villamos eredetű lehet. 25 A találmány szerinti kottázógép még részletesebb megvilágítására az általános részhen vázolt alapelv alapján szerkeszt­hető sok lehetséges megoldás közül a há­rom legjellegzetesebb foganatosítási példát 30 mutatjuk be a mellékelt ábrák alapján. Az 1. ábra a) (a (44) elektromágnesek nélkül) a találmány szerinti kottázógép tisztán mechanikus foganatosítási példá­jának vázlatos oldalnézete, egy fehér és 35 egy fekete billentyűhöz tartozó szerke­zet-résszel, a hangjegyképeket felvevő szalag és az ahhoz tartozó szervek teljes oldalnézetével. Az ábrázolt foganatosítási példánál (1. 40 ábra a) az (1) fehér billentyű az egész­hangjegy (pl. c) rögzítésére, a (2) fekete billentyű pedig az előbbi egészhangnál félhanggal magasabb (pl. cis) hangjegy rögzítésére való. 45 A jeileket, a hagjegyek képeit, a. (4) tár­csáról legöngyölődő (45) szalag veszi fel, amely szalag egyrészt az (5) ós (6) hen­gerék közit, miajd a (8) hang jegyklisé-le­mez előtt, végül a (9) és (10) hengerek 50 között házódik ki a kottáizógépből. A sza­lag mozgatását a (9) és (10) hengerek végzik, mieJyek a nyíl irányában forog­nak. Az (5) henger palástján egymástól egyenlő távolságra fekvő párhuzamos 55 körök mentén domborművileg van kiké­pezve a vonalrendszer (fővonalak folyto­tonos, a segédvonalaik pedig szaggatott vo­nalú körök, úgyhogy a (7) festékeshen­gerrel érintkezésben lévén, a (45) szala­got a megfelelő kotta vo 11 al ozássa 1 látja 60 el. A (6) hemger fekudiata az, hogy a (45) iszalagot az (5) hengerhez szorítsa. A (7), (5) és (6) hengerek forgatását közvetve, vagy közvetlenül a (.9) ós (10) gépi úton forgatott hengerek hatására mozgó (45) 65 szalag végzi. A (8) hangjegykliisé-leimez ós a (45) saalaig között a szialagnál sokkal lassab­ban vonul el a (11) tárcsáról legöngyö­lődő és a (12) tárcsára folgöngyölődő (46) 70 festékes szalag, melyet a (12) gépi úton forgatott tárcsa tart mozgásban. A (8) hangjegykliisé-'lemjea és a (13) mó- . dosítórúd oldal- és alulnézetét a 2. ábra a) részén is feltüntettük (8) és (13). A (8) 75 hangjegyklisé lemezen a hangjegyek és a zeneműveknél használatos fontosabb dinamikai jelek kliséi domborművileg, . negatív formátumban vannak kialakítva, éspedig a ra jzon látható elrendezésben. 80 A (8) hamgjegyklöisó lemezen, tárgyalá­sunk egyszerűsítése miatt, csak négy kü­lönböző időértékű hlamgjegyklisé sorozat van feltüntetve, úgymint: ia negyed, pon­tozott negyed, fél és egész hangjegyeknek 85 megfelelő klisé-sorozat. Semmi akadálya sincs azonban annak, hogy a kottázógép­pel előállíható különböző időértékek na­gyobb változatban! sziarepeljienűk, pl. ti­zenhatod, pontozott tizenhatod, nyolcad, 90 pontozott nyolcad, negyed, pontozott negyed, fél, pontozot M és egész időérték kekben. Ezzel csak egyes lényegtelen al­katrészek számának a szaporításával bő­vül a találmány szerinti kottázógép, mint 95 alább is látni fogjuk. Az egyes hangjegy­klisé-sorozatok mellett álló (56) áttöré­sekbe nyúlnak be a 13) módosítórúd dom­borművileg ki alakított (#) kiereszt módo­sítójelekkel ellátott nyúlványai, úgyhogy íoo rendes állásban (egészhangok előállításá­nál) a kereszt-jelek szintje mélyebben fek­szik, mint a hang jegy klisék szintje. Ha azonban félhangot rögzít a gép, a (13) módosítórudak kereszttel ellátott nyúlvá- 105 nyai annyira benyomulifak az (56) át­töréslekbe, hogy a hajig iiegykli&ék és ke­reszftjelefe szintje egybeesik. Mint a 2. ábra a) részéin látható, annyi (13) miódosiítórúd helyezkedik el egymás 110 mellett, laihány módosításra szoruló hang­jegyklisé van ia függőlegesen álló klisé­sorozatban. Az la. ábrta (9), illetve (10) hengerei, mjelyielk a (45) szalagot továbbítják, olyan 115 szögsebességgel forognák, hogy amíg egy — megállapított — egész hangnak megfe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom