118903. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső, melynek egy katódája, legalább egy rácsa és egy anódája van
az idők folyamán változó emisszióképessége a telítési áramot nem befolyásolják. A karakterisztika felső könyöke következtében ez a karakterisztika már noré mális csöveknél is ejtér az elméleti karakterisztikától, amint clZ clZ 1. ábrából látható. Az Jp 2 áramértékig az elméleti 1 karakterisztika és az ismert csöveken mért tényleges 2 karakterisztika egymásat) sal egybeesnek. A 3 görbe, amelyet a találmány szerint szerkesztett csövön vettünk fel, az Jp 3 értéktől az Jm értékig gyakorlatilag egyenesvonalú és csak ez utóbbi értéktől kezdve simul az Js telí-15 tési áram értékéhez. A felső könyök lefolyását a katóda mentén bekövetkező feszültségesés és a katóda végcinek lehűlése határozzák meg. A 2. ábra a találmány szerinti csőszer-20 kezet kiviteli alakját vázlatosan mutatja oly esetre, amelyben a vezérlőrács ós az emisszióforrás közötti távolság a rendszer tengelye mentén egyenetlen. Az ábrában (1) a konuszalakú katóda, (2) a 25 a vezérlőrács és i(3) a hengeres anóda. Mivel a rács ós az anóda között a távolság állandó, állandó áthatás létesítése végett a rács emelkedése is közel állandó lehet. A katóda balraeső részei lényege-30 sen alacsonyabb vezérlőfeszültségek esetén adnak már telítési áramot, mint a katódának a jobboldalon fekvő részei. A katóda profiljának görbéjét úgy kell meghatározni, hogy az Jp 3 (1. ábra) áram ér:35 tékétől kezdve az Jm áramértékig a karakterisztika gyakorlatilag egyenes legyen. Az Jp 3 áramérték fölött tetszés szerint rendelkezünk. Célszerű azonban, ha , ezt az értéket nem választjuk túl ki-40 csínyre, nehogy a görbe meredek részéből sokat veszítsünk. Az 1. ábrából nem vonható le az a következtetés, hogy a leírt szerkezetnek mindig nagyobb vezérlőfeszültségre van •í5 szüksége, mint a közönséges csőnek. A karakterisztika meredekségét lényegileg a rács és az emissziós forrás közötti, a gyártási feltételekkel megszabott legkisebb távolság határozza meg. A legkisebb •50 távolság ugyanis függvénye a rács és a katóda áthajlásainak és azt befolyásolja a rácsnak a katóda hősugárzása következtében beálló felfűtése, mely a középen a legnagyobb. A rajzból kitűnik, hogy a -55 2. ábrabeli szerkezetnél a legkisebb távolság kisebb, mint amilyent normális csöveknél szoktak alkalmazni, mert a legkisebb távolság a rendszer végén van, ahol jói központosítás lehetséges és a rács jól hűtheitő. 60 A találmány különböző kiviteli alakokban valósítható meg, melyek közül néhányat a következőkben ismertetünk. A 3. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a hengeres (1) katódát kúposán csévélt 65 spirális veszi körül, melynek menetmagasságát úgy választottuk meg, hogy az áthatás a rendszer tengelye mentén állandó. A hengeres alakban feltüntetett (3) anódának a rács alakjához való ido- 70 mítása ez esetben nem szükséges, mert különben az anóda felesleges terhelése a kúposán szűkülő részen nagy volna. A katódát a 2. ábrában feltüntetett alak helyett a 4. ábrában feltüntetett 75 szimetrikus alakkal is kiképezhetjük. Ugyanez vonatkozik az 5. ábrabeli megoldásra is, amely a 3. ábrában feltüntetett kivitel szimetrikus vázlata. Az azonos hivatkozási számok valamennyi áb- 80 rában azonos alkatrészeket jelölnek. A katóda természetesen adott profilú tömör test helyett egyes drótokból, vagy szalagokból is állhat. A 6. ábra keresztmetszetben, a 7. ábra 85 hosszmetszetben egy másik kiviteli példát mutat, melynél az oxidkatóda nyolc darab (1) szalagból áll. Körülötte van elrendezve a i(2) tértöltő rács. A tértöltő rács alakja a katóda alakjához simul, 90 úgy hogy a tértöltő rács és a katóda közötti távolság és így a telítési áram a rendszer tengelyének hosszában állandó. Ha úgy a tértöltő rács, mint a katóda közötti távolság változó és a tértöltő rács 9f> és a vezérlőrács közötti távolság is változó, úgy különböző kombinációs hatásokat érhetünk el. A kúpos (2) tértöltő rácsot hengeres (3) vezérlőrács és ezt a (4) anóda veszi 100 körül. A nyolc szalagból álló katódának (5) és (6) áramhozzá-, illetőleg elvezetései vannak. A találmány természetesen nincs korlátozva triódákra, illetőleg tértöltő rács- 105 csal ellátott csövekre. Végül a találmány lapos katódája és lényegileg sík elektródarendszerrel felszerelt csövekre is alkalmazható. A 2., 4. és 5. ábrák mint ily rendszerek metszetei is felfoghatók. A 4. és 5. ábrában feltüntetett elektródafelületek az (1) katóda mint tengely körül képezett forgásfelületek is lehetnek.
