118903. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső, melynek egy katódája, legalább egy rácsa és egy anódája van
MAGYAR KIRÁLYI e SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118903. SZÁM. VH/'d. OSZTÁLY. — T. 3897. ALAPSZÁM. Kisütőcső, melynek egy katódája, legalább egy rácsa és egy anódája van. Telefunken Gesellscliaft für drahtlose Telegrapliie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1937. évi február hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi március hó 13-ika, A találmány elektroncső, melynek az elektródarendszer különleges felépítése következtében messzemenően egyenesvonalú karakterisztikája van. 5 Ismeretes, hogy a rács megfelelő kialakításával a karakterisztika alakja lényegesen befolyásolható. Az ismert elektródaelrendezést csöveknél az anódáram tényleges karakterisztikájának az elméleti 10 UI t 3 /2 lefolyástól (Us t = vezérlőfeszültség) való eltérését a vezérlőrácsnak a rendszer tengelye hosszában változó áthatása határozza meg. Ez a változó áthatás lényegében azt a hatást gyakorolja, 15 hogy a vezérlőfeszültség a rendszer tengelye mentén szintén nem állandó és így a katóda egyes részei különböző emissziós állapotokban vannak, illetőleg még egyáltalán nem emittálnak. Változó átha-20 tású elektródarendszerrel dolgozó csöveknél a karakterisztika alsó része, amely az erősítés szabályozásához használható fel, elnyújtott lefolyású. A karakterisztikának ez a része azonban a torzítások és a 25 karakterisztika szabadon kivezérelhető egyenesvonalú és torzításmentes részének rövidsége miatt nem kívánatos. A találmány célja a fentiekkel ellentétben egyenesvonalú karakterisztika létesítése. 30 A találmány értelmében azt kívánjuk, hogy a csőnek a rendszer tengelye mentén állandó áthatása legyen. A karakterisztikának az elméleti U6 t 3, 2 lefolyástól való eltérését azzal érjük el, hogy 35 előre meghatározott áramértéktől (Jp 3 ) kezdve a katódának fokozatosan nagyobb része dolgozik a telítési körzetben és így az áramnak a vezérlőfeszültséggel a lineárisnál nagyobb mértékben való növekedésétmeggátoljuk. Ezt a fokozatosan be- 40 következő telítést azzal érjük el, hogy a rendszer tengelye mentén a katóda és a vezérlőrács közötti távolság különböző nagy. A vezérlőrács menetemelkedését azonban az első feltételnek megfelelően 45. úgy választjuk meg, hogy a rendszer tengelye mentén az áthatás állandó. A fent leírt csövek és az eddig ismeretes változó áthatású csövek között az alapvető különbség abban van, hogy a 50 karakterisztika elméleti alakjától való eltérés létesítése végett a tértöltéses körzetből a telített állapotba való folytonos átmenetet használjuk fel. A csöveknek tehát telítésre képes emissziós forrásuk 55-kell hogy legyen. Ha olyan katódákat kell alkalmazni, amelyeknek nincs kifejezett telítésük, vagy amelyeknél az emissziónak a .telített állapotig való kivezérlése nehézségekbe ütközik (p. o. 60* oxidkatódát), akkor tértöltő rácsot alkalmazhatunk. A tértöltőrácson átmenő áramot csak a tértöltő rács feszültsége határozza meg, ha a tértöltő rácson át a katódához menő áthatás elhanyagolható. 65 Ugyanis a többi elektródának a tértöltőrács felületében uralkodó effektív potenciálhoz való hozzájárulása elhanyagolhatóan kicsiny, ha a tértöltőrácson való áthatás is kicsiny. Az ilyen tértöltőrácsot 70 a fenti értelemben mint telítésre képes emisszióforrást foghatjuk fel (pseudotelítés), melynek még az az előnye van, hogy a fűtőáram ingadozásai és a katódának
