118892. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hűtőközeggőzök komprimálására, leszívására vagy szállítására

ben alig melegszik. A kompresszor nyomólöketnél a hűtőközeg felszívott gőzét a nyomószelep és gázvezetékek jóllehet csekély, de elmaradhatatlan ellenállása 5 folytán valamivel nagyobb nyomásra kell hozni, mint amely a kompresszor falazatai hőmérsékletének megfelel. A hűtőközeg gőzének egy része a kompresszor hideg falazatain tehát kondenzál (mint a kis lö-10 ketsebesség még előmozdít), hogy a rákövetkező szívólöketnél a hő megkötése mellett ismét elpárologjon. Tehát magában a kompresszorban egy igen ártalmas kondenzáció történik, mely a telep teljesítmé-15 nyét csökkenti, sőt teljesen kérdésessé is teheti. Ez a jelenség rendes hűtőkompresszoroknál egyáltalán nem lép fel, mivel azoknál a kompresszió tudvalevőleg adiabatikus, 20 illetve politropikus, tehát a gőz hevítése közben történik, mely hevítésnek sokkal nagyobb erőteljesítmény a következménye. Ez a hevülés olykor oly mérvű, hogy a kompresszort járulékosan kell hűteni leve-25 gővel (hűtőbordák, fúvógépek) vagy pedig folyadékkal. A hűtőközeg gőze tehát a kompresszorban nem is kondenzálhatik; a hűtőközeg gőze ezzel ellentétben, a kompresszió alatt rendszerint teljesen szárad, 30 vagy, sőt túlhevül. Abból a célból, hogy a találmány szerinti lassú járású kompresszoroknál jó hatásfok melletti üzemet tegyünk lehetővé, különös rendszabályokra van szükség, melye-35 ket az alábbiakban írunk le. A (10) tartály és a (12) henger (10') szigetelése folytán a tartályban hő halmozódhatik, miáltal a hűtőközegnek a membrántokokban való kondenzációjának ve-40 szélye csökken. Megakadályozhatjuk azonban azt is, hogy a hűtőközeg felszívott gőzei a kompresszióterekbe túlságosan alacsony hőmérséklettel lépjenek be, melyekben a falazatok lehűlése folytán a lconden-45 zációt elősegítenék. Ebből a célból a (18) elgőzöltetőből leszívott hűtőközeget a (21) köpenybe vezetjük, melyen a komprimált gázokat vezető (15) cső halad keresztül. Itt tehát a hideg és a kompresszió foly-50 tán felhevült gőzök között hőkicserélődés történik, amikor is egyrészt a kompresszor felé áramló gőzök előmelegíttetnek és másrészt a kondenzátorhoz áramló komprimált gőzök lehűlnek. A kompresszortól 55 felszívott gőzök előmelegítése a membrántokok falainak lehűlését és ennélfogva az e tokokban való kondenzációt megakadályozza; a komprimált gőzök előmelegítésével a kondenzátor hűtőfelülete csökkenthető. Ha ezt a hőkicserélőbcrendezést a 6o (10) tartály szigetelésével együtt alkalmazzuk, akkor a hűtőközegnek a kompreszszorban való mindennemű kondenzációját teljes bizonyossággal megakadályozzuk. . A kompresszor hosszabb üzemszünet 65 után ugyan oly mértékben lehűlhetett, hogy újólagos üzembehelyezésnél a kompresszorban kondenzáció léphet fel. E kondenzáció ártalmatlanná tételére ajánlatos a telepet úgy kiképezni, hogy a membrán- 70 tokokban képződő kondenzátum az (5) és (6) csöveken át önműködően lefolyik, mihez a kompresszor és a kondenzátor között esést kell létrehozni; a kompresszort ' tehát magasabban kell elrendezni, mini 75 a kondenzátort. Röviddel a telep üzembehelyezése után a membrántokok falazatainak felmelegedése folytán a kompresszorban a kondenzáció minden esetre ismét : megszűnik. 80 A membrántokok, mint az 1. ábra mutatja, pl. homorú, aránylag vékony acéllemezekből állanak. A membránok is igen vékony acéllemezből készülhetnek és szélük a (3, 4) teknők sík széleivel össze- 85 hegeszthető. Azáltal, hogy a membrántokok a (10) tartályon belül vannak elrendezve, melyet a hajtófolyadék teljesem megtölt, a membrántokok falazatai az iizem közben teljesen tehermentesítve vannak. 90 A nyomólöketnél a hajtófolyadékon belül csupán ama nyomás állhat be, mely a hűtőközeg gőze ellennyomásának felel meg. Amikor a membránok a (3) teknőkre szorosan ráfekszenek, a nyomás a járulékos 95 hajtófolyadékmennyiség folytán hirtelen megnövekszik, mit azonban a (27) szelep terhelésének megfelelő beállításával korlátozunk. A nyomás fokozódása azonban a membrántokokra' káros hatást nem gya- 100 korolhat, mivel, minden oldalra történik a falazatokra. A kondenzációs nyomás az üzemszünetekben, amikor a (8) nyomószelep esetleg tömitetlen, a membrántokokig terjedhet. A membrántokokat tehát úgy 105 kell méretezni, hogy a hűtőközeg legnagyobb kondenzációs nyomásainak ellenállhassanak, anélkül, hogy meg nem engedett alakváltozások fellépnének. A membrántokoknak az 1. ábrán szemléltetett ki- 110 viteli alakja tehát mindenekelőtt oly hűtőközegeknél jön számításba, melyek aránylag alacsony nyomásnál kondenzálnak. Ha nagyobb nyomásokkal kell számolni, akkor ajánlatos a membrántokok számára 115 oly kivitelt alkalmazni, mely nagyobb ellenállóképességet biztosít. Ez pl. a 2. és 3. ábrán két egymásra merőleges, függő-