118853. lajstromszámú szabadalom • Magnetron

rája van. A lapílolt lábrész az elektródaszerelvény l kél (13) vezető- és larlóhuzal útján lartja. A találmány értelmében az clektródaszerelvénnyel belső áramkör van 5 közvetlenül összekötve, amelynek U-alakú, célszerűen rézből készült (14) tagja van; e tag -nagy hőelnyelő képességű, félhengeralakú (15) szárainak egymással szembenfekvő belső felülelei párhuzamos síkok. 10 E szárak hősugárzását csak a külső felületeiken alkalmazott, fekete, célszerűen szénből való (16) bevonat növeli. A (15) szárak belső felületeivel szomszédos (17) csík menlén bevonatot célszerűen nem al-15 kalmazunk. Az U-alakú (14) lagnak, alsó szabad végein, befelényúló (18) részei és e részeknek egymással szembenfekvő, f61-hengcralakú felületei vannak, amelyek a központi, köralakú (19) nyílást vagy kam-20 rát létesítik. Ez a két (18) rész a «liasított» anódájú magnetron aiiódaszegmenseit, az U-alakú lag" pedig a két anódaszegmenshez közvetlenül hozzákapcsolt belső áramkört alkotja. Az U-alakú tag szárai úgy 25 tekinthetők, mint az anódaszegmensek meghosszabbított párhuzamos nyúlványai, amelyek az anódaszegmenseklől távolfekvő végeiken belső áramkör létesítésére villamosan össze vannak kötve. A (13) veze-30 lékek tartolla egyenes termiónos (20) katóda, célszerűen vastag izzószál, a központi (19) nyíláson vagy kamrán tengelyirányban halad át. amint legvilágosabban a 2. ábra mutatja. A (13) vezetékek ve-35 lük villamosan összekötött és az anóda közelében a katóda szembenfekvő végeinél fekvő két (21) ernyői is tartanak, amelyek a (10) üvegburát leernyőzik azokkal az elektronokkal szemben, amelyek kü-40 lönben azon összpontosulnának. Ezek az ernyők célszerűen nem mágneses fémből, pl. molibdénből készülnek, úgyhogy a cső üzeme közben a katódával párhuzamosan keltett mágneses mezőt nem za-45 várják. Az U-alakú (1 1) Lag (15) szárainak alsó szabad végein egy-egy, a vastagabb (22) búzáiból vagy rúdból és a vékonyabb (23) huzalból álló lartószerv van; a (23) huzalok a (13) vezetékek hor-50 dotta, üvegből vagy kerámiai anyagból álló (24) szervbe vannak beforrasztva. A (23) huzalok a foglalat érintkezőihez kapcsolhatók, mikor is a külső átvivővonalak összeköttetései gyanánt szerepelnek, vagy 55 — amint a 2. ábra mulatja — közvetlenül a (27) csillámtárcsa alatt végződhetnek. Ez esetben a belső áramkört a külső átvivővonalakhoz más módon csatoljuk. Az U-alakú (14) tag, tetején, a hajlékony (25; vezetékkel van villamosan összekötve, 60 amely az U-alakú (14) tag alsó végén lévő anódákhoz feszültséget tápláló összeköttetést alkot. Ez a hajlékony vezeték az elektródáknak a cső üzeme közbeni kiterjedéséi és összehúzódását is megengedi. A 65 felső (25) vezeték helyett lehet az alsó (13) vezetékeket is hajlékonyakká tenni. A szerelvényt felül az U-alakú (14) taghoz erősílell (26) csillámlárcsa és alul a (13) vezető- és tartóhuzalok hordotta (27) 70 csillámlárcsa a csőbúra falától megfelelő távolságban tartja, amely tárcsák peremei a csőbúra falával érintkeznek. A búrán kívül a katóda szembenfekvő végeinél elhelyezeti (28) elektromágnesek a cső 75 üzeme közben a katódával párhuzamos erős mágneses teret létesítenek. A magnelronnal kapcsolatban alkalmazott szokásos belső áramköri szerv az anódaszegmensekhez kapcsolt drót hurkot 80 tartalmaz. Ez esetben az anódák hőszórása. valamint az anódákról történő hőelvezetés nagyon korlátozott, minthogy az anódafelülelek kis kiler jedésűek és a belső dróthurok is kis átmérőjű és kisméretű. 85 Az ilyen anódaszegmensek felületeinek íeketílése sem hatásos, minthogy a felületek a hőkisugárzás és így a bőszórás szempontjából túlságosan kicsinyek. Az ilyen belső áramköri szerv drólhurokjá- 90 inak érdesítése vagy feketítése hátrányos, minthogy a dról felülelének ellenállása a főképen azon és annak közelében áramló nagyfrekvenciájú árammal szemben növekszik és így a magnetrónban fellépő cner- 95 giaveszteségek is növekednek. Találmányunkkal mind az anódaszegmensekrőí való hőelvezetés, mind a hőszórás problémáját megoldottuk és így a magnetron kimenőteljesítményét növel Lük, mimelletl 100 egyidejűleg a nagyfrekvenciájú áramokkal szembeni ellenállási csökkentettük. Az U-alakú (11) lag (15) szárainak nagy felületük és keresztmetszetük van, mimcllelt egyik méretük célszerűen olyan 105 nagy. mini maga az anódaszegmens. Ezeknek a száraknak az anódaszegmenshez képes l igen nagy tömegük van. Minthogy az anódaszegmensek belső felületein keletkező meleget a (15) szárak gyorsan elve- lio zelik és szélszórják, az anódaszegmensek aránylag hidegen maradnak. Bár a (15) szárak a meleget természetes hősugárzás úlján szétszórják, azokat még sokkal hatásosabb sugárzótestekké alakíthatjuk, ha 115 azok felületét érdesítjük és szénnel bevonjuk. Ez az érdesítés és szénbevonat a magnetron belső áramköri szakaszának su-