118852. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugaras kisütőcső
a rácsot körülveszi és belső felületén előnyösen a rácshoz képest meghatározott helyzetű rekeszekkel látható el. Pl. az anóda rekeszei több befelényúló (71) borda 5 között lehetnek. E bordáknak és a közöttük lévő rekeszeknek a cső többi eleméhez való viszonya azoktól a feltételektől függ, amelyek mellett a csövet használjuk. A sugarakat a lehetőség szerint úgy irányítjuk, íO hogy az anódát a befelé nyúló bordák közötti rekeszekben érjék. Ott, ahol a (69) rács pozitív feszültsége üzem közben általában nem nagyobb, mint az anóda feszültsége, a (71) bordák a rácsmenetckkel és tf) a katóda nem-emittáló részével egy vonalba esnek. Ott, ahol a rács üzem közben az anóda feszültségénél általában nagyobb pozitív feszültségeket kap, a (71) bordák a rácsmenetek közötti terekkel fekszenek 20 szemben — amint a 16. ábra mutatja — minthogy a feltételek a 2. ábrán szemléltetett feltételekhez hasonlóak, amennyiben a nagyobb koncentrációjú sugarak, valamint nagyobb sugárnyomok az anóda 25 rekeszeiben a rácshúzalokkal szemben jelennek meg. A 17. ábra a 15. ábrához nagyon hasonló árnyékol l rá csú cső vázlatos keresztmetszete. A (75) katóda ugyanolyan szerke-80 zetű, mint a 16. ábrán a (65) katóda,i azonban még két hosszirányú nememittáló sávja van, amelyeket két bevonat nélküli, a katóda mentén fekvő, nulla feszültségű (76) húzal vagy rúd alkot. A 35 15. ábra szerinti (63) és (64) rácsokhoz hasonló (77) és (78) rácsok (76') oldalrúdjai a (76) katódarudakkal szemben és azok elektronárnyékában fekszenek, amint a szaggatott vonalak mutálják. A csőalakú 40 (79) anódából kiinduló szekundér elektronemissziót bármilyen tetszésszerinti eszközzel, mint pl. az anóda belső felületén alkalmazott, befelé nyúló, hosszirányú (80) bordákkal csökkenthetjük. A (76) katóda•45 rudak nem-emittáló, bevonat nélküli sávokkal vagy olyan más felületekkél helyettesíthetők, amelyek bevonatmentesek vagy amelyeket bármilyen módon nememittálóvá tettünk. Ezzel az elrendezéssel, 50 amelynél a rácsok összes megfelelő részei egymással szembsnfekszcnek, az elektronáramlás a rácsrudak síkjában elhanyagolható és gyakorlatilag az egész téráram a rácsok nyílásain áramlik keresztül. 55 A 18. ábra a találmányt magábanfoglaló háromelektródás cső elektródaszerelvényének távlati képét mutatja, amelynél az anóda egy részét és a katóda egyes részeit eltörtük; a 19. ábra e cső keresztmetszete, Ennél a kiviteli alaknál a (75) 60 katódának a 16. ábrához hasonló katódahüvelye van, amelynek csavarvonalalakú hornya az elektronemittáló bevonattal van töltve, míg a horonymenetek közötti felület bevonatmentes és ennélfogva nem-emit- fi 5 táló. A nem-emittáló és az emittáló felületek kb. egyenlő kiterjedésüek és közös hengeres katódafelületet alkotnak. A (81) rács 0.125 mm átmérőjű molibdénhúzal. amely 1 cm-ként négymenetes csavarvonal 70 alakjában van tekercselve és amelyet két 5 mm átmérőjű nikkelhúzalból való (82) rácsoldalrúd tart. A katódával közös tengelyű rács a katódát körülveszi, mimellett a rács menetei a katóda nem-emittáló ré- 75 szével fekszenek szemben, amely utóbbi csavarvonal alakú és ugyanolyan emelkedésű, mint a rács. A rács ez esetben elliptikus, mimellett az ellipszis nagyobb átmérője 5.5 mm és kisebb átmérője 4.75 80 mm és szénnel bevont vagy befeketített, a hátrafelé menő emisszió csökkentésére. » A katódának a rácsoldalrudakkal szembenfekvő részeit bármilyen megfelelő mó- 85 don, pl. a 0.375 mm átmérőjű nikkelhuzalból való hosszirányú (76) katódarudak útján nem-emittálóvá tesszük, amely rudak a katódahüvely hossza mentén futnak, azzal villamosan össze vannak kötve és 90 a rács (82) tartórúdjaival szembenfekszenek. Az ilyen katódarudakat alkalmas módon úgy helyezzük el. hogy azokat — amint a 18. ábra mutatja — a lapított lábrészben elhelyezett tartószervekhez erő- 95 sítjük és a katóda bevonatmentes, nememittáló részével közvetlen érintkezésbe hozzuk. A ráccsal közös tengelyű és azt körülvevő csőalakú (83) anóda kb. 25 mm hosszú és 18.75 mm belső átmérőjű, to- 100 vábbá annak belső felülelén koromfekete (84) bevonata van, a szekundér elektronemisszió kiküszöbölése céljából. A katóda csavarvonalalakú hornyát a használatos elektronemittáló oxidok, mint báriumoxid, 105 vagy stronciumoxid, vékony nedves sugarával töltjük meg úgy, hogy a töltés és a katóda többi része közös hengerfelületet alkosson. Az elektródákat egymáshoz képest megfelelő helyzetben, pl. az elek- 110 tródaszerelvény végén elhelyezett (85) csillámtárcsák tartják, amelyeket a nem ábrázolt bura szokásos (86) lapított lábrésze hordi • A 20. ábra a 18. ábra szerinti csőnél 250 llfr volt anódafeszültség mellett kapott feszültség-áram karakterisztikát mutatja, az esetben, ha a rács vetített területe kb. ll»/o.v
