118850. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó készülék

függést fenntartani, kivéve a rendkívül gyenge áramokat. A találmány egyik célja olyan, a szekundér elektronemissziót felhasználó elek-5 tronsokszorozó létesítése, amelynél fokozatonként a lehető legnagyobb erősítést érjük el és a bemenőgerjesztés, valamint a kimenőáram között lineáris összefüggés van. 10 A találmány további célja olyan szekundér elektronemissziós erősítő vagy elektronsokszorozó létesítése, amelynél valamennyi elektródából kisugárzott szekundér elektronáramot összpontosítjuk 15 és pontosan a kívánt ütközőfelületre iránjátjuk, mimellett a különböző elektronáramok közötti interferenciát a lehető legkisebb mértékre csökkentjük. A találmány további célja olyan sze-20 kundér elektronemissziós erősítő vagy elektronsokszorozó létesítése, amelynél a szekundér elektronokban gyakorlatilag veszteségek nem lépnek fel és amelynél a feszültség külső beállításával az erősí-25 tésre és más kívánt hatásokra nézve a lehető legjobb feltételeket könnyen biztosíthatjuk. A találmány további célja olyan erősítő vagy elektronsokszorozó létesítése, 30 amely hatásos és megbízható működésű és amelynél az erősítés a szokásos izzókatódás erősítővel elérhető erősítéshez képest igen nagy. A találmány további célja olyan fent-35 leírt tipusú készülék létesítése, amelyet mindazon célokra felhasználhatunk, amelyekre az ismert izzókatódás csövek alkalmasak; így pl. a találmány szerinti készülék felhasználható mint erősítő, de-40 tektor, oszcillátor, kombinált oszcillátor és modulátor stb. A találmány további célja kombinált fotocella és erősítő létesítése, amely a távolbalátó átvivőberendezésnél alkal-45 mázott igen nagy frekvenciákon is működik. A találmány még további különleges célja olyan fent leírt tipusú készülék létesítése, amely tömeggyártásra igen 50 alkalmas. A fenti és a további kiegészítő célokat előnyösen úgy érjük el, hogy egy-egy elektródából kiinduló szekundér elektronok előállítására és az elektronoknak a 55 sorban következő elektródán való összpontosítására (fókuszba gyűjtésére) különálló és független mezőket alkalmazunk. A találmány célszerű foganatosításánál elektrosztatikus mezőt alkalmazunk, hogy az a primér forrásból, p], a 60 fényvillamos vagy termionos katódából kisugárzott elektronokat szekundér emiszszióra képes felületű elektróda irányában gyorsítsa. Az így előállított szekundér elektronokat kivezetőelektródára vagy 65 még nagyobb pozitív feszültség mellett az előbbihez hasonló felületre irányítjuk, ahol további szekundér elektronok keletkeznek. Minden esetben elektromágneses, fókuszba gyűjtő elemeket alkalmazunk 70 arra, hogy a primérelektronokat összpontosítsuk és az első szekundér kisugárzófelületre irányítsuk, majd az utóbbiról kibocsájtott szekundér elektronokat a sorban következő elektródára irányít- 75 suk. Ezt az eljárást ugyanazon a csövön belül, szükség szerint, többször ismételhetjük, mimellett a katóda és a kivezetőelektróda közé helyezett szekundér kisugárzóelektródák száma tetszőleges 80 lehet. A találmányt a rajz kapcsán részletesebben ismertetjük. Az 1. ábra a találmány példaképeni kiviteli alakjának távlati képe és a 85 2. ábra az 1. ábra szerinti cső vázlata, amely a csőnek erősítőként való felhasználása esetén alkalmazott áramköri összeköttetéseket szemlélteti. Az 1. ábrán látható villamos kisütő- 90 csőnek Y-alakú, légtelenített (1) tartánya van. A tartányban az egyik (3) szár vége közelében a fényérzékeny (h) katóda, a másik (9) szár közelében pedig a (7) kivezetőelektróda van. A tartány (13) nya- 95 kában szekundér elektronok kibocsájtására képes (11) elektróda van, amely olyan elhelyezésű, hogy a fényérzékeny (5) katódából kisugárzott elektronok számára hozzáférhető és a (7) kivezető- 100 elektródából is látható. Megjegyzendő, hogy a rajzon bemutatott fényérzékeny katóda csak példaképeni és azt bármilyen más, megfelelően vezérelhető elektronforrás helyette- 105 sítheti, sőt az elektronok a csőbe külső forrásból is bevezethetők. Arra is rámutatunk, hogy találmányunk nincsen az 1. ábrán bemutatott egyfokozatú erősítőre korlátozva; csupán 110 az ismertetés céljaira választottuk találmányunk lehető legegyszerűbb alakját. A tartány nyakába szerelt (11) elektródát a továbbiakban egyszerűség kedvéért „sokszorozóelektródának" fogjuk ne- 115 vezni. A fényérzékeny (5) elektródából vagy katódából kisugárzott elektronok a felü-