118839. lajstromszámú szabadalom • Szivarkatöltő készülék
Megjelent li>38. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118839. SZÁM. X/c. (VI/e.) OSZTÁLY. — K. 14061. ALAPSZÁM. Szivarkatöltő készülék. Kvapil Vladimír mérnök, Prága. A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 24-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1936. évi augusztus hó 25-ike. Már ismeretesek különböző készülékek szivarkahüvelyék töltésére, e készülékek azonban eddig főleg rossz működésük, csekély tartósságuk, kényelmetlen, nem 5 tetszetős alakjuk és nagy áruk miatt nem tudtak különösképen elterjedni. Az eddig használt készülékek lényegesebb hátrányai a következők: Egyes készülékeket úgy szerkesztettek 10 meg, hogy azokba minden egyes előállítandó szivarka számára csak egyetlen szivarka. dohán ymenn y iségét kellett "adagolni. Ennélfogva állandóan dohányt kellett kézibe venni és minthogy a töltő 15 személy a z ujjaival nem tudott egyenlő dohánymennyiségeket adagolni, a hüvelyt a kelleténél egyszer kevésbé, máskor pedig jobban töltötte meg, úgyhogy a kész szivarka vagy túlpuha. vagy túl-20 kemény volt. J5 hátrányok kiküszöbölésére - olyan készüléket ajánlottak, melynek tartályát egy csomag dohány mennyiségének felvételére méreteaték, aholis a dohány a 25 tartály ferde falán önműködően a vágő-és tömőszerszámhoz csúszhatott. Ezt a szierszámot rendszerint vékonyfalú, hoszszában hasított csövecskének alakították ki, melybe a dohányt a résen áthaladó 30 tömőszervvel tömték be, azután a csövecske elforgiatiáisával vágták el és a töltődugattyú tengelyirányú elmozdításával tolták a készen tartott hüvelybe, A tapasztalat azonban azt mutatta, 35 hogy az eféle készülékek sem működnek kifogástalanul. Mindenekelőtt nagy hátrány az, hogy ,az ilyen készülékkel előállított szivarka az egyik végén, még pedig a szopókához vezető átmenetnél, puha és eltörik. Ennek az oka az, hogy 4i> a dohány, aimiikor ezt a dugattyú kinyomja, a dugattyúnál saj tolódik össze legerősebben, míg a hüvely felé eső ellenkező végén puha marad. Az ilyen készülékek pontatlan működésének fő hátrá- 45 nya azonban a vékonyfalú csövecske rövid élettartama és rossz működése. Még akkor is, ha e csövecskét a legjobb acélból készítették, gyakran előfordult, hogy a csövecske túlerős töltésnél eldugult, rö- 50 videsen deformálódott és elcsavarodott. Az utóbb említett mintájú szivarkatöltő készülékek valamennyi említett hátrányát kiküszöböli a találmány szerinti töltőkészülék, mely egyszerűsége és 55 csekély előállítási költsége ellenére teljesen tökéletes működésével és elpusztíthatatlan szerkezetével-válik ki. Ezt úgy érjük el, hogy a töltőcsövecskét olyan acélhengerrel helyettesítjük, melynek kerü- 60 letébe egy vagy több hosszbarázdát fúrunk. E barázdákat a. tömőszerv akként tölti meg dohánnyal, hogy a dohánynak a hüvelybe vitele után a szivarka mindkét vége egyenlően van megtömve. Evóg- 65 bői a tömőszeryet a hüvelyhez közelebb fekvő végién aifcként bővítjük és vastagítjuk, hogy a tömőszervnek a hüvelyhez közelebb fekvő ez az oldala több dohányt töm a barázdába, mint az ellenkező 70 oldala, úgyhogy a hüvely azután egyenletesen sajtolt dohányt tartalmaz. Magát a tömő/szervet, a tartály közepén történő eddigi labilis ágyazással ellenitéfclw, köz-
