118804. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú szilárd anyagoknak roncsoló hidrogénezésére

MAGYAR KIEÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEIRAS 118804. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — H. 9810. ALAPSZÁM. Eljárás széntartalmú szilárd anyagoknak roncsoló hidrogénezésére. International Hydrogenation Patents Company Limited cég, Vaduz, (Liechtenstein), mint az I. G. Farbenindustrie A.-G. cég, Frankfurt a/M., jog-utód]a. Pótszabadalom a 115965. lajstromszámú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1935. évi július hó 22-ike. Kiválasztva a H. 9587. alapszámu bejelentésből. Szénféleségek, pl. barna- vagy bitumenes szenek roncsoló hidrogénezésénél, ha a szénféleség nagyfokú átalakulását és értékes, különösen folyékony végtermé-5 keket jó termelési hányaddal akarunk elérni, lényeges, hogy katalizátorokkal dolgozzunk. A leghatékonyabb katalizátorok azonban gyakran magukban véve drága anyagok. Az eljárás gazdaságos-10 sága szempontjából ennélfogva igen fontos az, hogy a katalizátorokat a szén roncsoló hidrogénezésénél visszamaradó hamutartalmú maradékokból visszanyerjük. Ez a visszanyerés azonban gyakran 15 nagy nehézségekkel jár. Ilyen körülmények között tehát kívánatos, hogy olcsó és könnyen hozzáférhető nagy hatékonyságú katalizátorokat találjunk. A 115965. számú törzsszabadalomban 20 oly eljárást ismertettünk szénféleségek, különösen barnaszén vagy más hasonló szilárd széntartalmú anyagok roncsoló hidrogénezésére, amely magában foglalja ezeknek az anyagoknak a roncsoló hidro-25 génezés előtti impregnálását oldható vasés/vagy kobaltvegyületek, különösen a kétvegyértékű vas- vagy kobaltvegyületeinek vizes oldataival, mimellett valamely bázist, különösen valamely alkáliát 30 is adagolunk oldott alakban az anyaghoz. Azt találtuk, hogy a roncsoló hidrogénezést sikerrel foganatosíthatjuk, ha az oldható vas- és/vagy kobaltvegyületek említett vizes oldatai helyett vagy azok-35 kai együttesen finom elosztású vasat keverünk az említett kiindulási anyagokhoz, pl. oly módon, hogy az anyagot először oldott alkáliával vagy nátriumkarbonáttal itatjuk át. Alkáliákként alkalmazhatjuk pl. a nátrium vagy kálium 40 hidroxidjait, de alkálifémek vagy alkáliföldfémek más lúgosán reagáló vegyületeinek oldatait, pl. a nátriumkarbonát, nátriumszulfid oldatait, mésztejet is jó eredménnyel használhatjuk, melyek kö- 45 zül a legutolsót e találmány leírásában és igényeiben szintén belefoglaljuk az „oldatok" kifejezésbe. Ammónia, ammoniumkarbonát és ammoniumszulfid nagy feleslegben alkalmazva, szintén alkal- 50-masak. Az eljárás foganatosítása céljából pl. úgy járunk el, hogy barnaszenet, bitumenes szenet vagy tőzeget porított állapotban alkalikus anyagokkal, előnyösen 55-valamely vizes alkalikus oldattal, pl. marónátron vagy alkálikarbonátok vizes oldatával itatunk át. Az így kezelt kiindulási anyagokhoz azután finoman elosztott vasat adagolunk, esetleg oldható 60 vas- és/vagy kobaltvegyületek vizes oldataival együtt, és ezután az anyagot szárítjuk. A szénhez továbbá eloszlatószereket adhatunk. Az alkalikus szénnek és vasnak az is- 65 mertetett módon elkészített keverékét azután hidrogénnel együtt, pl. 50—500 atm. nyomáson 380—500 C°-ig terjedő hőmérsékletekig előhevítőben hevítjük, majd nagyobb reakcióedénybe vezetjük, 70-