118797. lajstromszámú szabadalom • Kanóchajtószerkezet lángzókhoz

2 118791. köpenyfelületű henger, míg a másik továbbítószerv köpenyfelületén olyan hosszbordák vannak, melyek legalább egy helyen meg vannak szakítva és me-5 lyek külső felülete mindkét ágyazási vég felé vékonyodó forgásfelületen fekszik. A rajzon a találmány több foganatosí­tási példájának vázlata látható. Az 1. ábra az új kanóchajtószerkezet felül­iO nézete, melyen a bordás továbbítószerv két különböző kivitele látható. A 2. ábra a bordás továbbítószerv egy részének nagyobb léptékű nézetét mu­tatja. 15 (A) az egyik (az ábrázolt példák eseté­ben hosszbordás), (B) a másik (az ábrá­zolt példák esetében sima) továbbító­szerv, (C) pedig a két továbbítószerv kö­zötti rés, melyben a rajzon jobb áttekint-20 hetőség végett fel nem tüntetett kanóc helyezkedik el. (D) jelöli a továbbító­szervek ágyazási helyeit, melyek a továb­bítószervek tengelyvonalához képest ha­rántirányban nem engedékenyek és így 25 á (C) rés megnövekedését nem engedik meg. A továbbítószervek legalább egyike (a rajzon ábrázolt példák esetében csakis a bordás köpenyfelületű (A) továbbító-30 szerv) mindkét (D) ágyazási hely felé vékonyodik, amivel a kanóc várható meg­vastagodását már eleve számításba vesz­szük. (A rajz a vékonyodást túlozva ábrá­zolja.) 35 A jelen találmány szerint a mindkét végük felé vékonyodó továbbítószervek legalább egyike oly alakítású, hogy kö­penyfelülete a kanócot csak helyenként ragadja meg, illetve, hogy a kanóchoz 40 ez utóbbi szélességének csakis egy részén fekszik fel; ezt úgy érhetjük el, hogy a hosszbordás (A) továbbítószerv bordái legalább egy (Ax ) helyen megszakadnak akként, hogy e helyen körülfutó vájat 45 létesül. Azzal, hogy a továbbítószerv bordái­nak külső felülete mindkét (U) ágyazási vég felé vékonyodó forgásfelületen fek­szik, annak ellenére, hogy a kanóc fel-50 fekvését az (A) továbbítószerven végig, tehát az ágyazási helyekig kiterjedően, biztosítjuk, mégis az ágyazási helyeken a beszorulás veszélyét elhárítjuk és így elhárul annak a szükségessége is, hogy 55 az egyébként bekövetkező beszoruláskor a kanócot túlságos erővel kelljen az (E) és (F) hajtásnál fogva továbbítani, ami könnyen eredményezi azt, hogy a kanóc anyagát a továbbítószerv középső részei ott, ahol a bordák az (Aj) megszakítások- 60 nál végződnek, a túlságos igénybevétel folytán felsértik. E veszély további csök­kentésére előnyös, ha a bordák (A,) vége az (Ax ) megszakítások helyén a 2. ábra szerint lekerekített. 65 Az (Aj) megszakítások száma tetsző­leges: így pl. az 1. ábra felső részén példa­képen feltüntetett öt (Aj) megszakítás helyett többet is alkalmazhatunk. Sőt, (Aj) megszakítás alkalmazható a továb- 70 bitószervek vékonyodó végrészein is,vagy esetleg csupán e vékonyodó végrészeken, ami azt az előnyt nyújtja, hogy az üzem­közben vastagodó kanóc anyagának egy része az e vékonyodó végrészben lévő, 75 körülfutó vájatban kiterjedhet; ami a be­szorulás veszélyét még tovább csökkenti. Gyártási okokból viszont gyakran elő­nyösebb lesz, ha (Aj) megszakításokat a továbbítószervnek csakis hengeres közép- 80 részén alkalmazunk, tehát a továbbító­szerv vékonyodó végrészeit (Ax ) Meg­szakítások nélkül alakítjuk ki, sőt eset­leg csupán egyetlen (Aj) megszakítást is alkalmazhatunk, mely rendszerint már 85 egymagában is képes eléggé csökkenteni a továbbítószerv nem kívánatos, a (C) rés rugalmas megnövekedését gátló me­revségét. Megszakítások, bevágások stb. alkal- 90 mazásával a sima (B) henger is kialakít­ható úgy, hogy a kanóchoz ez utóbbi szélességének csak egv részén feküdjék fel. Szabadalmi igénypontok: 95 1. Kanóchajtószerkezet lángzókhoz, mely a kanócot két forgatható ágya­zású továbbítószerv közötti résben tartalmazza, azzal jellemezve, hogy a (A, B) továbbítószervek legalább 100 egyike mindkét (D) ágyazási vége felé vékonyodó és a kanóchoz a kanóc­szélességnek csakis egy részén felfekvő, illetve azt csak helyenként megfogó köpenyfelületű forgástestnek van ki- 105 alakítva. 2. Az 1. igénypontban védett kanóc­hajtószerkezet foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a továbbító­szervek egyike sima köpenyfelületű 110 (B) henger, míg a másik (A) továbbító­szerv köpenyfelületén olyan hossz­bordák vannak, melyek legalább egy (Aj) helyen meg vannak szakítva és melyek külső felülete mindkét (D) 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom