118769. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső képkatódával

4 118 769. ábra szerinti kapcsolásnál két sorbakapcsolt (17) és (18) áramforrást használunk fel. A (18) áramforrással a (19) feszültségosztó van párhúzamosan kap-5 csolva, amelynek segítségével a (10—15) vezetőszervek feszültsége szabályozható és így a felfogott kép éles beállítása érhető el. Mindkét áramforrásra a (20) feszültségosztó van kapcsolva, amelynek útján 10 a (8) szabályozórendszerre pozitív feszültség vihető fel, amely a képnagyítás szabályozása céljából szabályozható. Az 5. ábrán látható foganatosítási példa a 4. ábra szerintitől abban különbözik, 15 hogy a szabályozórendszer két (21) és (22) elektródából áll, amelyek közül az előbbi a (3) hengerrel, az utóbbi pedig a (10) vezetőszervvel egységet alkot. Ez a cső nem alkalmazható oly esetekben, ami-20 kor szabályozható nagyításra van szükség. A cső azonban meghatározott nagyításra beállítható. Ha a szabályozórendszer (21) és (22) elektródáiban lévő nyílások egyforma nagyok, éles képet olyan nagyív 25 tásnál kapunk, amely ..—val egyenlő, Li U. ahol v a lencse optikai közepének a képernyőtől, u pedig annak a katódától való távolságát jelenti. Ha a (22) elektróda nyílása a (21) elektróda nyílásánál nagyobb, 30 akkor a nagyítás növekszik; viszont a nagyítás csökken, ha a (21) elektróda nyílása a (22) elektróda nyílásánál nagyobb. Az 5. ábra szerinti cső szabályoható nagyítással is elkészíthető. E célból a (11) 35 vezetőszervet saját árambevezelőhuzallal kell felszerelni, úgyhogy a (22) tárcsa feszültsége a (11—14) vezclőszervek feszültségeitől függetlenül szabályozható. A (10) henger és a (22) diafragma cgye-40 sítése azzal az előnnyel jár, hogy azokat a szekundérelektronokat, amelyek primérelektronoknak a (22) diafragmához való ütközése folytán abból kiváltódnak, a (10) henger legnagyobbrészt felfogja. 45 A lencsék hibái folytán, különösen a középtől messzefekvő részeken, a kép torzulása kövelkezlielik be. Ezt a kép torzulást úgy kerülhetjük el, hogy a fényvillamos katóda felületét konkávan alakítjuk 50 ki, amint az ábrák is mutatják. A 6. ábra, amely a 4. ábrához hasonló cső belsejét a megfelelő kapcsolással mutatja, azt szemlélteti, hogy hogyan lehet a találmányt drótnélküli vagy villamos 55 vezetékek menti képtovábbításra felhasználni. Ez esetben a képet nem közönséges fluoreszkáló ernyőre, hanem egy ikonoszkóp (23) jelzésű, ú. n. «recehárlyás» elektródájára vetítjük, amely ikonoszkópnak a leírt kisütőcsővel közős (1) burkolata 60 van. E recehártyás elektródán megjelenő eleklronkép a recehártyát alkotó különböző kondcnzálorelemeknek szekundéremisszió útján villamos töltéseket ad, amelyeknek nagysága az átviendő kép erős- 65 ségétől függ. Ezeket a kondenzálorelemeket a (24) elektródarendszerből kibocsájtott katódasugarak keskeny nyalábja meghatározott sorrendben letapogatja, mikoris azok egymásután kisülnek, úgyhogy a kon- 70 denzálorelemek közös fegyverzetével öszszekötött, a kisütőáramok átjárta (25) ellenálláson feszültségváltozások lépnek fél, amelyek leadókészülékhez vezethetők. Ikonoszkóp helyeit a Farnsworth-féle 75 képátvívő eljárás is alkalmazható, amelynél egész csoport összegyűjtött elektronnyalábot, amelyekből a kép össze van téve, bizonyos módon kis nyílás felett elmozdítunk, amely nyílás mögött felfogó- 80 elektróda van. A 6. ábra szerinti fókuszbagyűjtő berendezés még néhány olyan változtatást mutat, amelyek nem a kép villamos átvitelével függnek össze, hanem elektronké- 85 pet optikai képpé átalakító ernyő alkalmazása esetén is felhasználhatók. (Fordítva, a fókuszbagyűjtő berendezések kiviteli példái a többi ábra szerinti kapcsolásoknál képeknek villamos átvitelére is 90 f elhasználh atók). így a 6. ábrán a szabályozórendszert a (26) henger alkotja. A^(3) henger nem gézvagy rácsszerű, mint a többi ábrán, hanem tömör anyagból készült. A (10—15) 95 vezetőszervek rövidebbek, mint a többi ábrán. Ajánlatos azonban, ha azok ismét henger alakúak vagy egymástól aránylag kisebb távolságban foglalnak helyet, mint az 5. ábrán, amivel csökken annak a le- 100 helősége, hogy a csőfalon zavaró töltések kelet ke z zene k. Az összes leírt foganatosítási példáknál feltételeztük, hogy a kalóda átlátszó tárcsa, amelynek a fclfogócrnyőtől elfor- 105 dúló oldalára az 1. ábrán (27) lencsével ábrázolt oplikai rendszer képel vetít. Optikai rendszerként közönséges lencsét alkalmazhatunk, lia a spektrum lálhaló részében dolgozunk. Ibolyántúli sugarak al- no kalmazása esetén kvarcból való lencsét használhatunk. Ha infravörös sugarak hatásáról van szó, akkor keménygumiból vagy más olyan anyagból való lencsét alkalmazunk, amely e sugarakat átbo- 115 csájtja vagy megtöri.