118767. lajstromszámú szabadalom • Villamos szigetelő az állandó kisülések és kisugárzások megszüntetésére és eljárás ilyen szigetelők előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118767. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. 11. 0889. ALAPSZÁM. Villamos szigetelő az állandó kisülések és kisugárzások megszüntetésére és eljárás ilyen szigetelők előállítására. Ifj. Remier Oszkár, oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi január hó 7-ike. Ismeretes, hogy a porcellánból és egyéb szigetelőanyagokból készült villamosszigetelők két fegyverzete, azaz egyrészt az áramvezető, másrészt a szigetelőt 5 megerősítő szerkezet (pipa, kampó, felfüggesztő huzal stb.) között, ha a vezető váltóáramú feszültség alatt áll, wattnélküli áram folyik. Ez áram kiindulási helye az áramvezetőnek a szigetelővel 10 közvetlenül érintkező felülete. Ha azonban a fegyverzetek, illetőleg az áramvezető és a szigetelő közötti feszültség egy bizonyos határt túllép, akkor a wattnélküli áram nemcsak a közvetlenül 15 érintkező felületeken át, hanem állandó kisülések formájában az áramvezető és a szigetelő közötti esetleges légrésen, valamint az áramvezető és a szigetelő bezárta levegőéken át is folyik. Ennek 20 oka, hogy a feszültségkülönbség az áramvezető és a szigetelő között ezeken a helyeken oly nagy, hogy a levegőréteg ionizálódva vezetővé válik. Ezek az állandó kisülések nagyfrekvenciájú rezgéseket 25 keltenek és kisugárzásukkal a környező teret erősen zavarják (pl. a zörejmentes rádióvételt lehetetlenné teszik). Ennek megszüntetésére többirányú próbálkozás folyt. így javasolták a szige-30 telő fegyverzettartó részeire (pl. porlasztás vagy galvanizálás útján) fémbevonat felvitelét; ez esetben a szigetelőnek a fegyverzettel érintkező és azzal szomszédos, fémbevonatos felülete ugyanolyan 35 potenciálon van, mint maga a fegyverzet. Ajánlották azt is, hogy a szigetelőnek a fegyverzettel érintkező és azzal szomszédos részeire kolloidális elosztásban fémfestéket tartalmazó lakkot kenjenek. Ezek a javaslatok azonban nem vezettek 40 kellő eredményre. A fémbevonat hátránya u. i. az, hogy annak peremein, továbbá ott, ahol a bevonat nem köt a szigetelőhöz, a bevonat és a szigetelő közötti nagy feszültségkülönbség folytán 45 a fentemlítettekhez hasonló kisülések lépnek fel. A fémbevonat további hátrányai, hogy felvitele körülményes és a vezető mozgásánál előálló mechanikai igénybevételekkel szemben nem tartós. 50 Ugyanez áll a kolloid fémfestékekre és a -szurokkal vagy hasonló anyagokkal bekent szigetelőkre is. Ajánlották továbbá azt is, hogy a szigetelőre, a fegyverzetekkel érintkező 55 felületeik körzetében a zománccal egyidejűleg a zománc anyagában finoman elosztott fémrészecskéket vigyenek fel, amelyek kiégetés után vezetőréteget alkotnak. Ennek a javaslatnak már csak 60 azért sincs gyakorlati jelentősége, mert alkalmazása körülményes és a szigetelő kétszeres égetését teszi szükségessé, ami a költségeket lényegesen megnöveli. A találmány szerinti szigetelőnél mind- 65 ezeket a hátrányokat kiküszöböljük. A találmány lényegileg az, hogy a szigetelőnek egyik vagy mindkét fegyverzettel érintkező és azzal szomszédos felületrészein nagy ellenállású vezetőréteget, 70 nevezetesen szénbevonatot alkalmazunk, • aminek előnye elsősorban a következő: A szénbevonat nagy ellenállása folytán* annak mentén, mégpedig a fegyverzettel