118766. lajstromszámú szabadalom • Szuperheterodin-vevőkapcsolás

118766. 3 Általában az erősítő transzformátor útján csatolt, rögzített hangolású több erősítőfokozatból áll, mimellett legalább egy fokozatban e fokozat egyéni frekvenciaka-5 rakterisz'tikáját szélesítő eszköz van, úgyhogy a karakterisztika szélessége folytán a visszaadás hűsége növekszik, míg a kívánt szelektivitást több fokozat alkalmazásával érjük el. 10 A (22) kiimenőáramkört a (16) erősítő első (17) középfrekvencia-erősítőesövéliez transzformátor csatolja, amely utóbbinak (33) primiértekercse a (22) kimenőáramkörbemi, (31) szekundértekereise pedig a 15 (17) cső hangolt bemenőáramkörében van. A (22) kimenő- és a (30) bemenőáramkör a (32) kondenzátorokkal a kívánt középfrekvenciára hangolható. A (22) áramkör mindkét jelre, mégpedig a hang- és kép-20 jelekre szélesen hangolt, míg a (30) áramkör csak a kép-frekvenciasávra van szélesei! hangolva. A (22) kimenőáramkör ugyanannak a transzformátornak (34) szekundértekercse 25 útján a második (15) középfrekvencia-erősítőhöz is csatolva ven, amely (34) tekercs a (35) kondenzátorral együtt a (15) erősítő (37) erősítőcsöve számára hangolt (36) bemen őáramkört alkot. BO A (15) erősítőnek több (37, 38, 39) és (40) erősítőcsöve van, amely csövek között (41) csatolótranszformátorok vannak. A (15) erősítő kimenőáramkörét a (42) kimenőveizetéik jelképezi. A (15) középfrekvíeneia-55 erősítő olyan frekvenciasáv felerősítésére alkalmas, amely a (16) erősítő frekvenciasávjához képest aránylag keskeny és ez utóbbival közvetlenül szomszédos^ A (22) kimenőáramkörrel kapcsolatosan W hasonlóképen más erősítőpályák is elrendezhetők és ehhez megfelelően csatolhatok, amely pályák a (16) erősítőpálya frekveneiasávja fölé vagy alá hangolhatok. A (15) erősítőpálya például 6 megaciklusú 15 frekveniciára, míg a (16) pálya 7 megaciklusú frekvenciát magában foglaló széles frekvenciasávra hangolható, vagy amint az 5. ábra mutatja — a (16) erősítőpálya úgy hangolható, hogy annak (45) iO rezonanciakarakterisztikája van, amelynek középső frekvenciája 10.5 magaciklus, miig a (15) pálya, amint a (46) rezonancia-karakterisztika mutatja, kb. 9.5 megaciklusú frekvenciáira van hangolva. 15 A (22) kimemőáramkörbe jeleket mindkét erősítőpálya számára bármilyen megfelelő vevő táplálhat. A jelen példában a vevőt az (50) első detektorcső jelzi, amelynek (51) bemenőáraimköre a hangolt (52) antennaáramkörhöz és az (53) oszcillátor- 60 áramkörhöz van csatolva. Az (51) és (52) áramkörök széles hangolásuak, úgyhogy azok jeleket mindkét erősítőpályához átbocsájthatnak, amely jelek az <(50) csőben felerősödnek és az (53) áramkörből jövő 65 oszcillátor-jelekkel kombinálódnak. Távolbalátó-vevőkészüléknél az oszcillátorjelekkel kombinált hanghordozó bullám a (15) középfrekvenciájú hangerősítőbe és egyidejűleg az oszcillátorjelekkel kombi- 7C nált képhordozó hulám a (16) középfrekvenciájú képerősítőbe jut. Mindegyik középfrekveneia-erősítő rezonancia karakterisztikája kellőképen széles, hogy a hordozókat kísérő oldalsávokat is átbocsássa. 75 Amint fent megadtuk, ez a sáv a hangerősítőnél 30 kilociklus szélességű és a képerősítőnél 1500 kilociklus szélességű lehet, Alkalmazható bármilyen más megfelelő vevőrendszer is, amely a felfogott 80 jeleket a megfelelő pályába juttatja, azonban távolbalátó vételhez a bemutatott rendszer jelenleg előnyösebb. A (23) vezetékhez a második deteiktoreső bemenőáramköre csatlakozhat, miinél- 85 lett a (21) cső kiinenőáramköre és a második detektorcső bemenőáramköre közé a (24) csatolótranszformátorhoz hasonló csatolószerv iktatható. A 3. és 4. ábra szerinti digrammokon, 90 ahol az abszcisszatengelyre a (0) jelzésű rezonaneiaponttól jobbra és balra, e ponttól mért kilociklusofeat vittük fel, a (H) görbe a vevőkészülék hangerősítőjének, pl. a (15) pályának karakterisztikáját, a (K) 95 körbe pedig a vevőkészülék képerősítőjének, pl. a (16) pályának karakterisztiikáját tűnteti fel. (B) a képátvivő hordozó középső frekvenciáját és (Bj) ennek oldalsáv jait, (C) a hangátvivő hordozó középső 100 frekvenciáját és (C;) ennek oldalsávjait jelzi. Láthatjuk, hogy a 3. ábrán a hang-és képjelek (P) pályaszélesség© — az oldalsávokkal együtt — viszonylag nagyobb, mint a 4. ábrán a megfelelő (P) 105 pályaszélesség. A 4. ábrán a hang- és a képkarakterisztikák a skála nullpontjából húzott vonallal jelzett rezonanciapont vagy középső frekvencia körül szűkebb határok között no foglalnak helyet és a ldépkarakterisztikia oldalai meredekebbek, mint a 3. ábrán. A 4. ábra szerinti karakterisztika tehát megközelíti azt az ideális alakot, amelynek lapos teteje és függélyes oldalai van- l»l mik; a hangpálya viszont a képpályától annyira el van választva, hogy az 1. ábrán bemutatott kétpályás erősítőben