118747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakított tárgyak előállítására impregnált rostanyagmasszákból

rostfajta tulajdonságai, annak hossza és fajlagos szilárdsága szerint a sa j tolásná I fellépő alalkváltoztató munkához felhasznált kiindulási alaktest (lemez, szalag 5 stb.) szilárdsága a végtermékéhez viszonyítva és így utóbbinak szilárdsági értéke is változó lehet. Növényi rostfajták közül a találmány szerinti eljáráshoz különösen alkalmasak a ligno- és pektocellulózák, de 10 felhasználható bármilyen más rostfajta is. A különféle rostfajtáknak előzetes feldolgozása a mindenkori rostanyaghoz igazodik. Ehhez a folyamathoz ismert fizikai, illetve mechanikai vagy esetleg kémiai 15 módszerekhez vagy akár mindkettőhöz is folyamodhatunk. A rostok vázanyagának ezzel elért teljes vagy részleges feltárása a rostokhoz tapadó idegen anyagok, mint zsiradék, olajok, gyanták stb. eltávolításá-20 nak a következménye. A mechanikai előzetes feldolgozáshoz mindazokat az ismert berendezéseket alkalmazhatjuk, melyeik fonórostok előállításánál használatosak, ahol is a rostanyagot, előnyösen nedves 25 állapotban, esetleg felmelegítve vagy gőzzel hevítve dolgozhatjuk fel. A kémiai előzetes feldolgozáshoz egyrészt oxidáló hatású szerek jönnek figyelembe, mint pl. hipicklóros sav, peroxidok, persók és más-30 efélék, másrészt redukáló hatású szerek, mint pl. kénessav, ennek oldható sói vagy egyéb vegyületei, nátrium-kénvegyületek, formaldehid-kénivegyületek és másefélék, továbbá lúgos vagy savas hatású vegyii-35 letek, mint szabad lúgok vagy lúgos sók, szalbad savak vagy, savanyú sók. Az alkalmazandó szerek kiválasztása és felhasználásuk sorrendje emellett mind a szóbanforgó kiindulási anyagtól, mind pedig 40 attól az alaktól és szilárdságtól függ, melyben, illetőleg mellyel a rostanyagtesteket elő akarjuk állítani. A vegyi szereket folyadékok, pl. oldatok vagy emulziók alakjában alkalmaz-45 zuk és a rostokat ezekkel a szereikkel hidegen vagy melegen, nyomással vagy enélkül, esetleg vákuumban hozzuk össze. Némely rostfajtánál az előzetes feldolgozáshoz adszorbeáló szereket is használha-50 tünk. Minden esetben az előzetes feldolgozásihoz felhasznált szerek, kiválasztása és felhasználási módija szempontjából fontos, hogy a mindenkori rostfajtához alkalmas, annak vázanyagát szabaddá tevő 55 vegyszereket olyan alakban vagy koncentrációban alkalmazzuk, hogy ezzel a váznyag ellenállóképességét ne csökkentsük. Ebben a tekintetben hasonló szempontok mérvadók mint gyapot mereerizálásánál, Némelyik rostfajtánál, pl. a pektocellu- 60 lózáknál, különösen redukáló szerek alkalmazásával, az előzetes feldolgozásnál a kutikula zavaró anyagainak eltávolítása után a vázanyag zsugorodását érjük el, mely egyben a rost belső csatornájának 65 szűkülésével jár. Ez a rost szilárd sá giának jelentékeny fokozását eredményezi. A rost nedvszívóképességéneik az előzetes feldolgozással elért fokozását, mely a rostnak a kötőanyaggal való rákövetkező 70 benső és elválaszthatatlan öszefüggését kedvezően befolyásolja, még külön utólagos kezeléssel is növelhetjük. Ha a rostot lúgos vagy savanyú szerekkel kezeljük, akkor a rostanyag lúgokkal, illetve sa- 75 vakkal szemben különösen ellenállóivá lesz. Az előzetes feldolgozási folyamatok többszöri megismétlésével, aihol is a rostrnasszát esetleg köziben újra meg is szárít- 80 hatjuk, toválbbá a célnak megfelelő vegyszerekkel és másefélékkel való itatással elérhetjük, hogy a rostmassza a levegő nedvességével, vízzel, hőbehatással, tűzzel stb. szemben különösen érzéketlenné vál- §5 jék, anélkül, hogy a rostanyagnak a fentiekben leírt előzetes feldolgozásával elért alapvető tulajdonságai, különösen a kötőanyaggal szembeni szívóképessége veszendőbe mennének. 90 Habár a rostoknak a vázanyag feltárása céljából végzett előzetes feldolgozása akkor is keresztülvihető, miután a rostokat a rostanyagképződmények, pl. szalagok, lemezek, bundák, tömbök stb. alakjába 95 vittük át, mindamellett előnyösebb, ha az előzetes feldolgozást már korábban elvégezzük, tehát akkor, amikor a rostok mé,g laza állapotban vannak. Az előzetesen kezelt rostoknak az emlílett rostanyagkép- 100 zödményekké való átalaMtáisa ekkor legcélszerűbben nedves-állapotban, tetszőleges, magukban véve ismert eljárások alkalmazásával végezhető így pl. gépii úton a nemiezesítő elv szerint, öntéssel, szívó vagy 105 sajtoló folyamatokkal, továbbá röpítéssel és másefélékkel. Lényeges emellett mindenkor az, hogy az egyes rostoknak laza, de lehetőleg egyenletes és szilárd kötését kapjuk meg, mely egyrészt a rostképződ- 110 ménynek tökéletes impregnál ását teszi lehetővé, másrészt azonban olyan rostképződményt alkot, mely — még pedig vastagságától függetlenül — nagy nyujthatóságú. A rostanyagképződményt me- 115 iegített rostokból, illetőleg a nemezítési folyamathoz különösen kedvező meleg