118716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés Braun-féle csőben a katódsugárnyaláb vezeérlésére, különösen a távolbalátás céljaira

csillogó frekvenciája kétszer akkora, mint a képváltási frekvencia. Ez a kép jósága szempontjából nagyon kedvező és csekély remanenciájú fluoreszkáló anyag alkalma­id zását teszi lehetővé. A katódsugárnyalábot eltérítő vezérlő­feszültségek alakja különböző lehet, mégis azzal a feltétellel, hogy a vezérlő feszült­ségek frekvenciáinak értéke n és m + n. 10 Ha pl. a katódsugárnyalábot háromszög­vagy megközelítőleg szinuszvonalalakú rez­gések térítik el, akkor egymást keresz­tező rézsútos vonalsorokat kapunk. Ha az m és m + n frekvenciák elég nagyok, ak-15 kor a képfelület megvilágítása egyenletes,. A (tetszőleges alakú) m és m + n frekven­ciáknál a sorok elejét és ennek következ­tében a képszéleket is a rezgések maxi­mumai és minimumai határozzák meg. 20 Megfelelő kiképzésű távolbalátó vevőnél a sorok elejét a szinkronizáló impulzusok­kal «gyujthatjuk». Ezeket az impulzusokat a modulált képáram viszi át. Az m frek­venciájú szinkronizáló impulzusok ampli-25 tudója pl. nagyobb lehet a modulált áram amplitúdójánál; az (m+n) frekvenciájú impulzusok amplitúdója kisebb lehet a modulált áram legkisebb értékénél és a negatív oldal felé terjedhet. 30 A 3. ábrán a modulált áramnak megfe­lelő abscissát az Eo vonal szemlélteti. Jm és Jm + n egy ellenütemben kapcsolt am­plitúdó-szűrőberendezés karakterisztikái, mely berendezés csupán oly feszültségeket 35 reprodukál, melyek bizonyos határértékek­nél nagyobbak vagy kisebbek és ily mó­don a modulált áram feszültségmaximu­mainak fellépésénél aQmésQm + n töltéseket eredményezik. 40 E külön úton létesített töltések függet­lenül hatnak a kép önműködő eltérítő köreire. Tartamuknak különbözőknek kell lenniök a végből, hogy az ugyanazon pil­lanatban fellépő, különböző frekvenciájú 45 szinkronizáló jelek egymásra ne szuper­ponálódjanak. így pl. az m -r n frekven­ciájú szinkronizáló impulzus tartama na­gyobb lehet az m frekvenciájú impulzus tartamánál, viszont az m + n frekvenciájú 50 impulzusok amplitúdója kisebb az m frek­venciájú impulzus amplitúdójánál. Egyéb­ként a szinkronizálást végző külön impul­zusok nagyobb frekvenciájú rezgéssoroza­tokkal is helyettesíthetők. 55 Egy másik eszköz a különböző frekven­ciájú impulzusok szuperponálódásának meggátlására az, hogy a két impulzus-soro­zat között fáziseltolást létesítünk. A fázis­eltolás a megfelelő sorok megrövidítését vagy meghosszabbítását idézheti előj ez 60 azonban egyáltalában nem hátrányos, mert a letapogatási sebesség minden esetre ál­landó marad és független a sorhossztól. Minthogy m sokkal nagyobb n-nél, az m m-Un viszo n yszám gyakorlatilag = 1. így 65 tehát a két eltérítő kört úgyszólván egy­forma kapcsolási elemekből állíthatjuk: össze. A 4. ábra szerinti kapcsolási példa mu­tatja, mily módon adhatók rá a modu- 70 Iáit áramra m és m + n frekvenciájú szin­kronizáló impulzusok. A (9) katódsugár­csőnek két (5, 6) ill. (7, 8) eltérítő lemez­párja van. A (12) fluoreszkáló ernyőn a katódsugár létesítette világítófoltot, ismert 75 módon, pl. a (13) lencsével (14) filmre vetítjük. Fényenergiáját a (15) fotocella elektromos energiává alakítja át, melyet a (16) csőben felerősítünk. Az m frekven­ciájú eltérítő feszültséget az (1), és az 80 m + n frekvenciájú eltérítő feszültséget a (2) billenőrezgés-gerjesztő szolgáltatja. A i két frekvencia bármely ismert szerkezet- I ben gerjeszthető, célszerűen két fotocellá­val együttműködő kettős lyuktárcsával 85 vagy két egymással kapcsolt egyszerű lyuktárcsával, mimellett az első esetben a két lyuksor lyukszámának, a második esetben pedig a két tárcsa forgási sebes­ségének kell egymástól eltérnie, az m és 90 m + n frekvenciák közötti különbségnek megfelelően. Az ni és m + n frekvenciájú impulzu­sok, melyek természetesen megfelelő la­mellaszámú kommutátorral vagy kellő 95 1 pólusszámú indukciós készülékkel is ger­jeszthetők, pl. a (21, 22) transzformáto­rok útján vezetjük a (18) és (19) csö­vekbe. A (20) poLenciőmeter szolgáltatja e csöyek ráeselőfeszültségét. A (18) cső 100 rácselőf észültségét úgy választjuk meg, hogy az (m) frekvenciájú impulzusok amplitúdója nagyobb a (EB) képfeszült­ség-maximumnál. (3. ábra.j A (19) eső (4. ábra) árnyékoló rácsának 105 nagy pozitív feszültsége van. Mivel e ve­zérlőrácsa eredetileg negál ív, nem folyik át rajta elektronáram. Csak az (m+n) frekvenciájú áramimpulzusok folytán lép fel a csőben primár elektronáram, amely 110 a (19) cső anódján szekunder-eleklron­emissziőt idéz elő. E szekundéráram irá­nya ellentétes a modulált és az (m) frek­venciájú impulzusok irányánál és oly impulzusokat létesít, melyek kisebbek a 115 képimpulzusok minimumánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom