118714. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtest közvetett fűtésű izzókatódához

tett, de ki nem égetett fűtőtestet az elektromosan vezető alkatrész porába ágyazva izzítsuk ki. Lehet, a vezető komponenst, a már 5 előre elkészített és kiégetett szigetelőtestbe is bevinni és így nem szükséges a vezető- és szigetelő-komponenseket előzőleg poralakban összekeverni képlékennyé tenni és úgy kiégetni. Ez azzal az 10 előnnyel jár, hogy a kiégetésnél a vezetőanyag jelenléte nem befolyásolja a szigetelő zsugorodását és szilárdulását, továbbá a kiégetés mértéke nem befolyásolja a fűtőtest elektromos ellenállását. Csökke-15 nik továbbá annak a valószínűsége is, hogy az aránylag magas kiégetési hőmérsékleten a szigetelő- és vezető-komponens között, valamely vegyi folyamat játszódjék le. Az eljárás ebben az esetben 20 a következő: A szigetelő-komponensből pl. magnesiumoxydból, alumíniumoxydból, cirkonoxydból, thoriumoxydból, vagy más magas hőmérsékleten olvadó szigetelő-25 anyagból elkészítjük a kívánt fűtőtestnek megfelelő alakot, pl. rúd- vagy csőalakú testeket. Ezeket kiégetjük olyan magas hőmérsékleten, hogy kellő szilárdságúak legyenek. A már kiégetett szigetelőtes-30 teket organikus anyagok gőzében vagy széntartalmú gázokban legelőnyösebben 900—1200 C° hőmérsékleten újból izzítjuk. A széntartalmú vegyületek gőzéből vagy gázakból az izzítás folyamán szén 35 válik ki és ez behatol egyenletesen a szigetelőtest lyukacsaiba és azt vezetővé teszi. Megjegyzendő, hogy azon vegyületek, melyek könnyen, alacsony hőmérsékleten adnak le szenet, rendesen kevéssé 40 alkalmasak. Ezekből ugyanis a szén legtöbbnyire korom alakjában válik le, ami legfeljebb a szigetelőtest felületére rakódik le, de nem hatol be annak belsejébe. Legalkalmasabbak azok az anyagok, me-45 lyek aránylag kevesebb szenet, vagy szén és hidrogénen kívül még oxigént is tartalmaznak. Ilyen vegyületek pl.: methylalkohol, aethylalkohol, aceton, organikus savak: hangyasav, ecetsav stb. Az ilyen S0 anyagokból leváló szén a szigetelőtest likacsaiban egyenletes eloszlásban rakódik le és azt elektromos vezetővé teszi az izzítás idejétől függően kisebb vagy nagyobb mértékben. 55 Különösen erős igénybevételnek kitett fűtőtesteknél ajánlatos a fenti eljárást akként folytatni, hogy a szénnel telített fűtőtesteket közömbes gázban (pl. argen) vagy vákuumban oly magas hőmérsékletre hevítjük, hogy a szén, a szigetelő- 60 anyagokkal, melyek rendesen fémoxidokból készülnek, vegyi folyamatba lépve azokkal karbidokat képezzen. Pl. titán, thorium-, tantal- ,vagy niobkarbid. Minthogy a karbidok párolgása csak lényege- 65 sen magasabb hőmérsékleten megy végbe, mint a széné, így erősen igénybevett fűtőtestek élettartama lényegesen meghosszabbítható. Fentiek szerint készített fűtőtestek 70 használatának közvetett fűtésű izzókatódákban sok fontos előnye van. Ugyanazon méretek mellett különböző feszültségre alkalmas fűtőtestek is készíthetők. Könnyen készíthetők velük köz- 75 vetlen világítási hálózat feszültségre szerkesztett katódák. Mint ismeretes, a közvetett fűtésű katódáknál legbelül van a fűtőtest, ezt követi egy tűzálló szigetelőtest és ezen- 80 kívül egy fémcsövecske foglal helyei, (rendesen nikkelből) mely az emittáló réteget hordja. Ennek azonban még egy szerepe van és pedig a rendesen váltóárammal fűtött fűtőtest árnyékolása. 85 Hogy az árnyékolás jól és könnyen történhessék, lehet a fűtőtestet csőalakúra készíteni és benne az áramot visszavezető drótot, (wolfram, molybden stb.) szigetelten elhelyezni, miközben a szigetelés 90 vagy előre formált szigetelőtesttel, vagy a drótra ráégetett szigetelőanyaggal történhet. Ha ennek a visszavezető drótnak mindkét végét kivezetem a kisütőcsőből, a 95 csőnek két fűtőteste lesz, azaz kétféle fűtőfeszültségen használható. Pl. olymódon, hogy a kerámiai fűtőtestet 20 Voltra készítem, a fémfűtőtestet pedig 4 Voltra. 100 E gondolatnak továbbfejlesztése az, hogy a kerámiai fűtőtestet csőalakúra készítem, de a furat keresztmetszete nem kör, hanem elipszis és abba visszavezetésül nem egyszerű, hanem V-alakú (hajtű- 105 alakú) szigetelt fonalat helyezek. Előnyös, ha a kerámiai fűtőtest szigetelő-komponense a visszavezető drót szigetelőanyagával azonos, miker is elkerüljük azt, hogy két különféle szigetelőanyag no egymással reakcióba lépjen és alacsonyabb oivadáspontú termék keletkezzék. Találmányomat alábbi rajzokban mutatom be közelebbről : Az 1. ábra egyszerű izzókatedát mutat a 115 találmány rzerinti fűtőtesttel, hol (1) a