118709. lajstromszámú szabadalom • Elektródaelrendezés negatív ellenállás létesítésére

Megjelent 1938. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KTRÁLYI ÍQa| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118T09. SZÁM. VLL/D. OSZTÁLY. — T. 3830. ALAPSZÁM. Elektródaelrendezés, negatív ellenállás létesítésére. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1936. évi november hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi november hó 7-ike. A találmány negatív ellenállások létesítésére alkalmas elektródaelrendezés. Oly erősítőcsövek, melyekben statikus negatív ellenállások vannak, ismeretesek. Az 5 ilyen csöveket eddig szekunderemissziósjelenségek, vagy visszacsatolás felhasználásává! készítették. Ezek az eljárások többféle szempontból hátrányosak. Az ellenállás ugyanis az időben nem állandó, 10 vagy ahhoz a csövön kívül fekvő kapcsolási elemek szükségesek. Eljártak úgy is, hogy a negatív belső ellenállást különlegesen épített csövekben létesítették, amelyekben az áramot átbocsátó anóda mö-15 gött legalább egy további felfogó elektróda van és az áttört anódán átbocsátott áramot az anóda és a felfogóelektróda között felgyülemlett elektrontértöltés fékezi le és az áram a primeráramerösségek-20 nek, illetőleg az anódfeszültségnek megfelelően erre a két elektródára oszlik el. A katóda és az anóda közötti negatív ellenállás létrejötte szempontjából tehát lassú, sőt esetleg teljesen lefékezett elek-25 tronoik mérvadóak. A találmány olyan elektródaelrendezés, amellyel statikus negatív ellenállások gyorselektr onokból álló áram két elektróda közötti elosztásának befolyásolásá-30 val létesíthetők. A befolyásolást úgy foganatosíthatjuk, hogy az ellenállások stabilis és tetszés szerint reprodukálható diagrammokat adnak. A találmányt p. o. megvalósíthatjuk úgy, hogy segédelek-35 tródából kilépő elektronsugár egy további elektróda feszültségének növelése útján irányában változást szenved és ennek további következiményeként az ehhez a további elektródához folyó áram csökken, illetőleg növekszik A további é0 elektróda árama és feszültsége közötti ez az összeíüggés a jele annak, hogy az ezen az elektródán végződő kisütőszakasz belső ellenállása negatív. Azokat a diagrammokat, amelyekről ez a belső ellenállás le- 45 olvasható pontonként vehetjük fel, úgy, hogy a statikus negatív ellenállás elnevezés helyessége igazolt. A találmány lényegét az ábrákban feltüntetett kiviteli példák kapcsán magya- 50 rázzuk. Az 1. ábrában I a segéd elektróda, II az anóda és III további segédelektróda. Azt kívánjuk, hogy a negatív ellenállás az anódán végződő kisütőszakaszbani kelet- 55 kezzék. Mind a három elektródát pozitív potenciálon tartjuk. Az I és II elektródákban (A, B) nyílások vannak. Az I seségelektróda (A) nyílásán (S) elektronsugár lép be, amely tetszőleges elektron- 60 forrásból eredhet. Mint elektronforrást alkalmazhatunk izzókatódát, gázkatódát, vagy fotokatódát. Az elektronsugarat vagy köz po n t o sítccszközökkel, pl. Wehnelt-hengerrel, vagy rekeszekkel úgy be- 65 folyásolhatjuk, hogy az a kívánt keresztmetszetű legyen. Az (S) elektronsugár az I segédelektródából oly irány alatt lép ki, mely a villamos mezővonalaikkal, illetőleg az I segédelektróda normálisával « 70 szöget zár be. Ha feltesszük, hogy az I és a II elektródák közötti tér mezőmentes, vagyis a két elektródának azonos potenciálja van, akkor az elektronsugár a két