118703. lajstromszámú szabadalom • Szuperheterodin vevőkészülék önműködő frekvenciaszabályozással

nek. így pl. az (Sl) szekundértekercs 462 kilociklusra, míg az (S2) szekundértekercs 458 kilociklusra hangolt. Az AVC diódát a (21) működtetőcsővel kapcsolatos össze-5 tett primer tekercs működteti ós a i(28) diódaterhelés nemcsak mint terhelés mű­ködik, hanem az összetett primértekercset csillapítja is avégből, hogy a szekundér­tekercsek egymás közötti csatolásánjak lazí­tó tását elősegítse és így azoknak különálló, egyedül hangolt áramkörökkénti működé­sét eredményezze. Mindegyik (Sl) és (S2) szekundérte­kercs a (31) kettős diódacső egy-egy anó-15 dájához van kpacsolva és a cső katódája az egyenáramú feszültségre nézve „úszó" állapotban van. Az egyik dióda-visszatérő­vezeték földelt és az AFC előfeszültséget a másik diódavisszatérővezetékből vesszük. 20 A frekvenciaválasztó kimenőenergiája a két dióda egyenirányított kimenőenergiái­nak számtani különbsége. Ha a közép­frekvenciájú hordozó a középső frekven­ciától az (Sl) tekercs rezonancia frekven-25 ciája felé tér ©1, akkor a (32) dióda a két dióda nagyabb kimenőenergiáját szolgál­tatja és az előállított AFC előfeszültség a kezdeti értékhez képest negatív lesz. Ha viszont a hordozó a középtől a másik 30 irányban tér el, akkor a (32) dióda ellen­kező irányban működik. Ha a hordozó pontosan a sávközépen van, akkor az, elő­feszültség a kezdeti értékkel egyenlő. Megjegyzendő, hogy a hangerőszabá-35 lyozó diódát ELZi 9L működtető cső működ­teti, amely a frékvenciaválasztó áramkört táplálja. A hangerőszabályozó előfeszült­ségnek ez az előállítási módja előnyösebb, mintha a hangerőszabályozó bemenőener-40 giáját pl. a (11) áramkörből veninők, mint­hogy ilyen módon a hangerőszabályozó egyenirányítójába bemenő hordozóenergia a hangolásszabályozó egyenirányítójába bemenő hordozóenergiánál nagyobb; ez 45 kívánatos és így a hangerőszabályozó dió­dáján tekintélyes f észült ségkéslelfcetést alkalmazhatunk. A hangerősKabályozó elő­feszültség ilyen módon való elvételének más előnye az, hogy a második detektorba 50 menő jelmodulációt a hangerőszabályozó diódában fellépő demoduláció nem tor­zítja. Ha a hangolásszabályozó működtető­csöve a hangerőszabályozó egyenirányító-55 ját is működteti, akkor annak kimenő­emergiája megközelítően önműködőlég állandó értékű marad, bárhova is van kap­csolva. Ennélfogva a működtetőcső rácsa az utolsó középfrekvencia-erősítőcsövet megelőző transzformátor primér- vagy 60 szekundórtekercséihez kapcsolható. Ennek az az előnye, hogy a hangolás- ós hangerő­szabályozás számára szélesebb pályát biz­tosít, mint a hangfrekvenciájú detektor számára. Az utolsó középfrekvenciái'oko- 65 ziat erősítésiét lényegesen csökkenteni kell, hogy a másik detektor túlterhelését meg­akadályozzuk. A legnagyobb hangolásszábályozási ér­zékenységet kapjuk, ha a frekvenciává- 70 lasztó karakterisztikája a lehető legmere­dekebb. Ez akkor következik be, ha a két (Sl) és (S2) szekundéntekercs olyan hango­lású, hogy egyéni rezonanciagörbéiken lévő legnagyobb meredekségű pontok ősz- 75 szeesnek. Mielőtt a frekvenciaszabályozó egység felépítését és működését részletez­nők, előbb a rendszernek, mint egésznek működését ismertetjük. A szabályozó­áramkör az oszcillátorfrekvenciát változ- 80 tatja és ez a változás úgy tekinthető, mintha kapacitásváltozásnak vagy induk­tancjaváltozásnak volna a következmé­nye. A rezgőkör egész reaktanciáját két részből összetettnek tekinthetjük, még- 85 pedig úgy, hogy az egyik rész a változ­tatható hongolókandenziáitorban vagy a hangolótek eresben fizikailag jelen van és a másik részt a szabályozóáramkör a rezgőkörre „vetíti". Ez utóbbi a hordozó 90 középfrekvencia függvénye és annak nagysága e frekvencia közepének a kí­vánt frekvenciától való eltolódása szerint változik. Láthatjuk, hogy a (38) szabályozócső a 95 rezgőkör nagyfeszültségű oldalához van csatolva és a szabályozócső rácsát olyan feszültség gerjeszti, amelynek fázisa a rezgőkörben megjelenő feszültség fázisá­hoz képest 90°-kal eltölt. A szabályozócső 100 anódaárama a rezgőkör feszültségéhez képest hasonlóképen eltölt fázisú és en­nélfogva a (38) szabályozócső a rezgő­körre nézve mintegy reaktanciát alkot. A szabályozócsőből a rezgőkörre veti- 105 tett reaktancia előjele annak az impedan­ciának jellegétől függ, amelynek mentén a .szabályozócső bemenőelektródáihoz ve­zetett feszültség keletkezik, míg e reak­tancia nagysága a (38) szabályozócső ve- no zérlőrácsára felvitt hangolásszabályozó előfeszültségtől függ, amennyiben ez a szabályozócső meredekségét és arányosan az anódaáram nagyságát változtatja. Az 1. ábrán bemutattuk egyik módját annak, 115 hogy hogyan lehet a vezérlőcső eltolt fá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom