118685. lajstromszámú szabadalom • VIllamos kisütőcső

juk, amivel a beforrasz lásoknál az üveg elektrolízisének veszélyét csökkentjük,- A gáznyomást elégségesen nagynak, mindenesetre 2 mm. higanyoszlopnál nagyobb-5 nak kell választanunk, mert túlkicsiny gáznyomásnál a kataforézisnek gyakorlatilag hatása nincsen, mivel ekkor a fémgőznek a csővég irányában való diffúziósebessége túlságosan nagy. 10 A segédanóda szükséges feszültségét egyszerűen úgy létesítjük, hogy e segédanódát ellenálláson át a kisütőcső másik íőelekLródájához csatlakoztatjuk. Ez ellenállás a segédkisütőáram nagyságát korlá-15 tozza. Hogy a csővégbe nyomuló fémgőzt észrevehetően visszatartsuk, a segédkisülés áramerősségét általában a főkisütőáramerősség legalább 3°/o-ának kell választanunk. Kétizzóelektródás csöveknél 20 mindegyik ízzóelektróda mögött egy-egy segédanódát alkalmazhatunk és a segédanódákat ellenállásokon át, keresztben a főelektródákhoz csatlakoztathatjuk. E csatlakoztatást a csövön belül, a csövön és 25 a csövön kívül is létesíthetjük. A segédanódák a főkisülés gyújtását is könnyítik. Ismeretes segédelektródák alkalmazása oly gáztöltéses kisütőcső izzóelektródái közelében, melynél a segéd elek-30 tródák a főelektródákkal keresztben vannak összekötve. Ez elrendezésinél azonban a segédanódák nem az ízzóelektródák mögötti csőrészekben voltak és céljuk nem az volt, hogy a fémgőznek a kisütőtér-35 bői való diffundálását megakadályozzák. Az ízzóelektróda és segédanóda közötti távolságot a találmány szerinti csőben rendszerint nagyobbnak választjuk, mint a gyújtás könnyítéséhez a legelőnyösebb. A 40 találmány szerint e távolság célszerűen nagyobb, mint a kisütőcső átmérője. A rajzon a találmány foganatosítási példájának vázlata látható. Az U-alakú, főleg fénykisugárzáshoz 45 való (1) kisütőcsőnek két (2), illetve (3) ízzóelektródája van. Ez ízzóelektródák oly wolframdrótból vannak, melyeket bifilárisan, csavaralakúan tekercselünk és elektronokat erősen emittáló anyaggal, pl. 50 földalkálioxiddal látunk el. A (2) és (3) ízzóelektródák árambevezetődrótjait a (4), illetve (5) lapításon át vezetjük. A (2) elekLróda árambevezetődrótjainak csövön kívüli részei oly (9) transzformátor (8) 55 szekundér tekercséhez csatlakoznak, melynek (10) primértekercsét a ..(11) váltóáramú forrás táplálja. A (3) elektróda (12) és (13) árambevezelődrótjai pedig oly (15) transzformátor (14) szekundérLekercsével vannak összekötve, melynek (16) 60 primértekercsét ugyancsak a (11) váltóáramú forrás táplálja. E váltóáramú forrás (17) sarka a (18) előtétfojtócsévén át a (6) áram bevezetődróthoz, a váltóáramú forrás (19) sarka pedig a (12) 65 árambevezetődróthoz csatlakozik. Az izzóelektródákat nem kell mindenkor külön hevítöáramokkal fűteni, ezeket esetleg a kisülés maga is hevítheti és ez esetben a (9) és (15) transzformátorokat nélkii- 70 főzhetjük. A (2), illetve (3) ízzóelektróda és a (4), illetve (5) lapítás között oly (20), liletve (21) segélye lek Lródákat rendezünk el, melyek pl. molibdénből való íémhen- 75 gerből vannak és melyeket a (4), illetve (5) lapításhoz rögzítünk. A (20) segédanóda a pl. néhány ezer Ohm értékű (22) ellenálláson át a (12) árambevezetődróthoz, a (21) segédelektróda pedig a 80 (23) ellenálláson át a (6) árambevezetődróthoz csatlakozik. A cső nemesgázt, pl. 10 mm. nyomású tieont, valamint fémes nátriumot tartalmaz, mely üzem közben részben elgőzö- 85 lög és a rendes üzemhez szükséges nátriumgőzt szállítja. Rendes üzemnél a pozitív oszlopkisüléses főkisülés a (2) és (3) elektródák között megy végbe, mimellett ez elektródák váltakozva kalóda- és anó- 90 daként hatnak. Mivel a (20) segédanóda a (3) főelektródához csatlakozik, e segédanóda és a (2) főelektróda között váltófeszültség van. Minthogy a (20) segédanóda üzem közben hideg marad, a (2— 95 20) elektródapár oly egyfázisú egyenirányítóként hat, melynél kisülés ez elektródák között csak akkor megy végbe, ha a (20) segédelektróda a (2) elektródához képest pozitív potenciájú. A főkisütőáram- 100 nak pl. 5o/o-át kitevő segédkisütőáram így mindenkor azonos irányú. E segédkisülés a kisütőpályából a (2) ízzóelektróda mögötti segédkisütőpályába jutó nátriumatomokat ionizálja. Ez ionizációnál keletke- 105 zett nátrium atomokat a villamos mező a segédkisülés katiódájához, azaz a (2) izzóelektródához űzi, úgyhogy a nátriumgőz a (4) lapitásig elő nem nyomulhat. Mivel a segédkisütőáram ama félperiódusban fo- 110 lyik, melyben a (2) elektróda a (3) főelektródához képest negatív, a segédkisüléssel előidézett kataforézis a főkisütőpálya kataforézise ellen is hat. A főkisütőplálya e kataforézise ugyanis a nátrium- 115 iónokat a pillanatnyilag katódaként ható