118675. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású tömlő

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118675. SZÁM XXI/C. OSZTÁLY. — G. 8362. ALAPSZÁM. Nagynyomású tömlő. Pahl'sche Gummi- und Asbest-Gesellschaft mit beschránkter Haftnngr cég", Düsseldorf-Rath. A bejelentés napja 1937. évi február hó 16-ika. A találmány fegyverzett nagynyomású gumitömlő és célja olyan nagynyomású tömlő létesítése, amely igen nagy sugárirányú, vaalamint igen nagy tengelyirányú feszültségek felvételére képes. Az ilyen tömlők előállítását célzó törekvések során javasolták már csekély menetmagasságú lágyvasdrótcsavarnak gumitömlőbe való beágyazását, illetőleg ilyen csavarnak a tömlő külső oldalán vagy a tömlő falában való elhelyezését. Közönséges lágyvasdrót helyett e célra acéldrótokból való pászmaszalagokat is alkalmaztak. Az ilyen módon előállított tömlők sugárirányú feszültségeket csak korlátolt mértékben, számbajövő tengelyirányú feszültségeket pedig egyáltalában nem tudtak felvenni és ezért igen nagy terhelésekhez nem voltak használhatók. Ajánlották továbbá drótoknak a tulajdonképeni tömlő körüli verését is. Az ilyen vert rétegekhez azonban csak aránylag lágy, csekély szilárdságú anyagot használhatnak, minthogy a nagyobb szilárdságú drótok annyira rugalmasak, hogy azokat verőgépen egyáltalában nem, vagy csak nehezen lehet megmunkálni. Azok a kísérletek, amelyek vert rétegnek a tömlőbe való beágyazására irányultak, nem vezettek jó eredményre, mert a vert fonatok annyira sűrűk, hogy azokon gumi nem léphet át, azaz a több vékony drótból álló egyes szalagokat nem lehet gumiba ágyazni. Ha a vert fonatot valamely tömlőfal közepébe helyezik, akkor, — minthogy a gumi a vassal nem kapcsolódik — épen a vert réteg folytán, a belső és a külső gumirétegek teljesen elválnak. A veréshez szükséges drót emiitett elválása és csekély mechanikai szilárd- 40 sága miatt nagy igénybevételekre az ilyenfajta tömlők sem alkalmasak. Nagyobb igénybevételekhez alkalmas vert réteges tömlők előállítására több vert réteget kellene egymás fölé felvinni; minthogy azon- 45 ban ekkor a gumival való kapcsolat még kevésbbé érhető el, az ilyenfajta tömlőknek a nagynyomású technikában nincs jelentőségük. Végül ajánlották már, hogy közönséges 50 vasdróttal fegyverzett gumitömlőre szövetrétegek közé helyezett nagy menetmagasságú acéldrótkötelekből álló réteget vigyenek fel. Az ilyen tömlő sugárirányban nagy feszültségeket képes ugyan felvenni, 55 azonban tengelyirányban nem. Nagy nyomások alkalmazása esetén, különösen nagyátmérőjű tömlőknél az acéldrótkötélréteg kicsavarodik, minthogy megnyúlni igyekszik és így az, alatta és fölötte fekvő 60 rétegtől elválik, ami. a tömlő tönkremenetelét okozza. Ezzel szemben a találmány acélpászmával fegyverzett nagynyomású gumitömlőt ajánl, amelynek két, szövetbetétek közé 65 helyezett, gumiba ágyazott, egymás fölött fekvő, egymást keresztező és nagy (mintegy 45—75°-os) menetmagassággal tekercselt acélpászmarétege van. Az így fegyverzett nagynyomású tömlő igen nagy su- 70> gárirányú, valamint igen nagy tengelyirányú feszültségek felvételére képes. A két acélpászmaréteg fölé a tömlő nyomószilárdságának növelésére még ki-