118667. lajstromszámú szabadalom • Szikraközös berendezés különösen fényíves áramirányító áramló gázban elrendezett elektródákkal, valamint ennek üzemeljárása

latosan. Az örvényléseket itt pl. a (3) és (4) főelektródákban alkalmazott járulékos (17) és (18) beömlő- és kiömlőutakkal kerüljük el. 5 Az áramlástechnikai kérdések megoldásánál továbbá figyelemmel kell lennünk arra, hogy a tartós üzemben a fényívnek, illetőleg az elektródák leégésének a hatása alatt az elektródák alakja megválto-10 zik. Így pl. ismeretes, hogy a gázáram, illetőleg a fényív a leégés termékeit az egyik elektródáról a másikhoz szállítja., A leégési termékek a főelektródán is lerakódhatnak és ott a felületeket megvál-15 toztathatják. A találmány szerint ezt pl. úgy akadályozhatjuk meg, hogy a (4) főelektródát megfelelő (20) vájattál látjuk él (2. és 4. ábra). Másrészt a tapasztalat azt mutatja, hogy a fényív tartós üzem?0 ben az elektródákban olymérvű kiégést idéz elő, hogy a kiégési felületek kráteralakú üreges (21) képletekké alakulnak át (2. ábra). E jelenséget a találmány szerint a gázáramnak célszerű vezetésével úgy 25 használjuk ki, hogy a fényív-talppontok pl. a főelektródákon szélárnyékban égnek. Ennek az a különös előnye, hogy a íényívcsatornának a talppontok közelében levő részeit a gázáram nem zavarja, ille-80 tőleg nem hűti erősen, úgyhogy a fényívfeszültség nem növekszik és fokozott hőfejlődés nem lép fel. Ily módon a leégést a legkisebb mérvre csökkenthetjük. Némely esetben célszerű, ha a sugár-35 irányú, valamint különösen a tengelyirányú gázáramoknak csavarvonalalakú öszszetevőjük van, úgyhogy a gázáramok a főelektródák között égő fényív körül csavarvonal alakhan áramolnak. A csavar-40 vonalalakú összetevőket a 2. ábra szerinti (11) és (12) fogaknak, illetve a 3. ábra szerinti (13) és (14) vájatoknak ferdén való elhelyezésével érhetjük el.. A találmány szerint a gyujtógázt az ed-45 dig ismert elrendezésekkel ellentétben oltógáznak is használjuk. A találmány természetszerűleg nem csak gáz használatára korlátozódik. Gyújtó- és oltógáznak éppúgy gőzt is használhatunk. Egyes esetek-50 ben folyadékoknak az alkalmazása is lehetséges. Egyébként külön megjegyezzük, hogy mindazok a rendszabályok, amelyeket fent két kiáramló-fúvókás elrendezésekkel kapcsolatban ismertettünk, megfelelő módon 55 a találmánynál is alkalmazhatók. így pl. a találmány szerinti fényíves áramirányítóknál a főelektródák középső részét könynyen kicserélhetővé alakíthatjuk, hogy a kiégés hátrányos hatása elmaradjon. Evégből pl. a (4) főelekhródának {22) részét 1 (1. ábra) vagy a (3) főelektródának a (23) részét (4. ábra) könnyen kicserélhetöre készíthetjük. A találmány íényívekinek egyszeri kioltására való berendezéseknél is felhasz- i nálható. Tartós üzemben az árnyékoló- és különösen a főelektródákat ismert módon folyadékkal vagy pedig az elektródák mentén végigáramló gázzal, illetőleg küllőn gázvagy hűtőlégárammal hűthetjük. A fényív-talppontok gyors mozgása, különösen azokon a helyeken, amelyekein a sebesség a gázmozgás következtében kicsi, ismert módon mágneses mezővel érhető el. amikor is a vasból való vezetőrészeket úgy kell alakítani, hogy a mágneses erővonalak az elektródák felületeihez lehetőleg párhuzamosak legyenek Szabadalmi igénypontok: 1. Szikraközös berendezés, különösen fényíves áramirányító, áramló gázban vagy gőzben elrendezett elektródákkal^ amelynek mindegyik elektródája legalább egy fő- és árnyékolóelektródából van, azzal jellemezve, hogy az egyik elektródában, a fő- és az árnyékolóelektróda között a közegáram egészen vagy részben való bevezetésére alkalmas nyílás, a másik elektródában pedig, a fő- és az árnyékolóelektróda között, a közegáram elvezetésére alkalmas nyílás van. 2. Eljárás az 1. igénypontban védett szikraközös berendezés üzemére, azzal jellemezve, hogy a fényivé ke t az azok mentén végigár ara ló gázár amo k ka 1 úgy burkoljuk körül, hogy a fényívek a főelektródák között megközelítőleg a legrövidebb hosszra terjednek. 3. A 2. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gáz- (illetve gőz-)áramnak egész hossza mentén vagy hosszának lényeges részein, belül, illetve a keresztmetszetének ama helyein, amelyeken a fényív van, kisebb sebességet kölcsönzünk, mint kívül. 4. A 2. vagy 3. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a gázáramlásnak kívánt módon való elosztására a fényívcsatornán fellépő hőfejlődést használjuk fel.