118667. lajstromszámú szabadalom • Szikraközös berendezés különösen fényíves áramirányító áramló gázban elrendezett elektródákkal, valamint ennek üzemeljárása

a két (3) és (4) főelektróda között ég és a fényív mentén végigvonuló gázáramok úgy burkolják körül, hogy a lei\yív a (3) és (4) főelektróda között a leg-5 rövidebb úton halad. Ezzel elérhető, hogy a fényívfeszültség feleslegesen nem növekszik meg. A fényívtől a környezetének átadott meleget a gázsugár nagy külső áramlási se-10 bessége gyorsan elvezeti és ezzel a melegnek a fényívtérben történő felhalmozódását megakadályozza. Maga a fényív a gázáram hengerköpenyének megközelítőleg a középső tengelyében ég, tehát ott, ahol az 15 áramlási sebesség kisebb. Ily módon a gázáram a fény ívet nem zavarja és nem von el abból a kellőnél több melleget. Ha a fényív oldalirányban akar kitérni, úgy azt a környezetének nagyobb áramlási se-20 bessége ismét azonnal a közép felé tereli. Az áramlásnak ez az eloszlása a gáznak a fő- és a hozzátartozó árnyékolóelektródák közötti körgyűrűkeresztmetszeten át történő be- és kiáramoltatásával érhető eb 25 amint azt az 1. ábra mutatja. Bár a fényívtérnek olyan az alakja, hogy az egyik főelektródától a másikhoz koncentrikus gázsugár folyhat, a körgyűrűalakú hozzá-és elvezetéssel részben mégis elérhető, hogy 30 a körgyűrűalakú gázáram a fényívtérben megmarad. Másrészt e hatást maga a fényív is előidézi, mert a megközelítőleg az áram közepén levő fényívcsatorna hőfejlesztése a gázáramlás következtében 35 itt máskép alakul, mint azokon a részeken, amelyek a fényívet körülveszik, amikor is az áramlási sebesség a különböző mérvű hőfejlődés következtében sugárirányban magától úgy oszlik meg, hogy a 40 sebesség kifelé fokozódik. Minthogy a fényívben és a fényív körül végbemenő folyamatok tekintetében a fizikai nézetek még eltérőek, a világosság kedvéért megemlítjük, hogy itt sebességen az idő- és 45 keresztmetszeti egységre eső áramló gáz súlyát értjük. Egyenlőtlen sebességi eloszlás a fenti értelemben már akkor is bekövetkezhet, ha az egyes gázmolekulák mozgási sebessége egyforma, azonban a 50 gáz sűrűsége különböző. Az oltóközegáram kifelé való kitérésének a meggátlására a fényív közelében' esetleg hengeres szigetelőburkolatot rendezhetünk el, amely az egyik árnvékoló-55 elektródától a másikig húzódó út egyik részére terjed ki. Ugyanezt a találmány szerint úgy is elérhetjük, hogy a gáznak egyik részét a két árn^kolóelektróda közötti téren át áramoltatjuk a tulajdonképpeni fényívtérbe (sugárirányú gázáram). Ez a tengelyirányú gázáramot — az ismert elrendezésekkel ellentétben — nem zavarja, mert a sugárirányú gázáram a megfelelő árnyékoíóelektródán át történő távozása előtt ' a teíjgelyirányú gázáramot csak körülburkolja, azonban annak irányát nem változtatja meg. Ellenkezőleg, a sugárirányú gázárammal elérhető, hogy az egyik árnyékolóelektródán át a fényívtérből kilépő 70 tengelyirányú gázsugár, különösen eme árnyékolóelektróda, tehát a második árnyékolóelektróda előtt, eléggé megszűkül és a tengelyirányú gázáram, illetve fényív utóbbinak a hőfejlesztése következtében 75 nem öblösödhetik ki. A találmány szerint a fényív hűtésére, illetve oltására alkalmazott áramlási módnál a gázáram vezetésére, illetve a gázáramnak mind a tulajdonképpeni fény- 80 ívtérben, mind pedig a be- és elvezető részeknél való vezetésére vonatkozólag' még különleges szempontokat kell figyelembe vennünk. Nehézségek származhatnak a többi között abbój, hogy egyrészt egyes 85 szakaszokon igen nagy sebességek szükségesek és másrészt a gázáramot erős örvénylések legszigorúbb elkerülése mellett kell bizonyos helyeken eltéríteni. Azonkívül a gázáramnak az elektródák bizo- 90 nyos részeit csak kis sebességgel, vagy csak közvetve szabad érintenie, vagy pedig azoknak «szélárnyékban» kell lenniök. Továbbá figyelembe veendő, hogy a találmány szerint a gázáram szempontjából 95 az áramlási nyílások mindkét elektródában sorban — tehát nem, mint az ismert berendezéseknél, párhuzamosan — feküsznek, úgyhogy ugyanakkora áramlási sebességekhez itt nagyobb nyomásesések 100 szükségesek. A találmány szerinti elrendezésnél tehát az áramlási .ellenállás csökkentésére általánosan használt, ismert eszközök nem elegendőek, mert az elektródáknak tisztán áramlástechnikai szempon- 105 tok alapján való kialakításával oly elektródákat kapnánk, amelyek a villamossági tekintetben támasztott követelményeket nem elégítenék ki. A gázáram célszerű kialakítására alkalmazott, a következőkben 110 közelebbről leírt elrendezések tehát részei a találmánynak. Nagy gázsebességre elsősorban a tulajdonképeni fényívtérben van szükség, vagyis abban a térben, amelyet hosszirányban 115 a két (3) és (4) főelektródának egymással szembenálló felületei határolnak és amely sugárirányban olv henger, mely-