118667. lajstromszámú szabadalom • Szikraközös berendezés különösen fényíves áramirányító áramló gázban elrendezett elektródákkal, valamint ennek üzemeljárása

Megjelent 1938. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÍLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 118667. SZÁM. VEI g. OSZTÁLY. — J£. 4890. ALAPSZÁM. Szíkraközös berendezés, különösen fény íves áramirányító áramló gázban elrendezett elektródákkal, valamint ennek üzemeljárása. Allg-emeine Elektricitats-Gesellschaft cég1

, Berlin. A bejelentés napja 1935. évi október hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi október hó 25-ike. Fényíves ár am irány í tó knál a f ényívek kifogástalan időszakos oltását az teszi lehetővé, hogy az oltóközeget, pl. valamely gázt, az elektródák között sugárirányban 5 vezetik a fényívtérbe (vagyis a fényívet tartalmazó térbe) és mindkét elektródán fúvókaalakú nyílásokon át vezetik ismét el, amikor is a gáz a fényívtalppontokat eltávolítja abból az övből, 10 amelyben nagy a térerősség. Az elektródákat (a katódot és az anódot) már fő-és árnyékolóelektródákra is felosztották és az árnyékolóelektródákat fúvókaalakú gázkiömlőnyílásokkal láttak el. Ezeknél a 15 fényíves áramirányítóknál a gázt az elektródák között sugárirányban vezették a fényívtérbe és mindkét árnyékolóelektródának, tehát úgy a mindenkori anód árnyékolóelektródájának, mint pedig amin-20 denkori katód árnyékolóelektródájának nyílásain át, valamint az árnyékolóelektróda és a hozzátartozó főelektróda között vezették el. Jobb gyújtás elérésére az újabb fényíves áramirányítóknál to-25 vábbi gázáramot (tengelyirányú gázáramot) alkalmaznak, amely a főelektródák között időszakosan segédfényívet mozgat. A két gázáram, nevezetesen a sugárirányú főgázáram és a tengelyirányú segédgáz-80 áram gondos beállítás ellenére is igen gyakran zavarja egymást és ezzel zavarokat idéz elő a fényíves áramirányító üzemében. A találmány szerint ezt a hátrányt úgy 35 kerüljük el, hogy a gáz- vagy gőzáramot egészen vagy részben az egyik elektródán át, a fő- és az árnyékolóelektróda között, áramoltatjuk a fényívtérbe és onnan a másik elektródán át, a fő- és az árnyékolóelektróda között, vezetjük el. 40 A mellékelt rajzon a találmány több példaképem foganatosítási alakja látható. Az 1. ábra oly fény íves áramirányítót mutat, melynek (1) és (2) elektródarendszere a (3) és (4) főelektródák és az (5) 45 és (6) árnyékolóelektródák. Az (1) elektródában a (3) főelektróda és az (5) árnyékolóelektróda között a gáz a berajzolt nyilak szerint áramlik a (7) fényívtérbe. Az 1. ábra jobb- és baloldalán 50 a (3) főelektróda és az (5) árnyékoló-elektróda közötti gázbeáramlás irányításának két különböző foganatosítási példája látható A gáz azután tengelyirányban végigáramlik a (7) fényívtéren és a másik 55 (2) elektródán át a (4) főelektróda és a (6) árnyékolóelektróda között lép ki a (7) fényívtérből. A fényív egyenes irányban tartása általában, de különösen akkor nehéz, ha a 60 kialvás után a szikraköz nagymérvű zárástartása kívánatos, mert a fényív nagyon hajlamos az oldalirányban való kitörésre és nagy hurkok alkotására, túlerős fuvatásnál pedig a feszültségesés jelentékeny. 65 A találmány szerint a fényívnek egyenes vonalú alakját úgy érhetjük el, hogy a gázáram a fényívhez párhuzamosan halad és a fényívet beburkolja, az oltóközeg áramlási sebessége pedig egész hossza 70 mentén vagy hosszának egy részén, kisebb belül, illetve a keresztmetszetének ama helyein, amelyeken a fényív van, mint kívül. A (8) fényív ebben az esetben főként