118662. lajstromszámú szabadalom • Központosan felépített vízbontó készülék, melynek részben zárt elektródakamrái vannak

MAGYAR KIRÁLYI #Ejg||| SZABADALMI BIRÓSÍ6 SZABADALMI LEÍRÁS 118663. szám. Vll/i. OSZTÁLY. — S. 16789. ALAPSZÁM. Központosán felépített vízbontó készülék, melynek részben zárt elektródakamrái vannak. Siemens & Halske Aktiengesellscliaft, Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1937. évi március hó 3-ika. Ismeretesek olyan központos felépítésű vízbontó készülékek, melyeknél az egyik gázt a környező elektródapléhek felső zárt üregeiben, az elektródakamrákban 5 fogják fel. Az elektródakaanrák üreges hengerek, melyeknek külső oldalában, az elektrolit környezetében, áttörések van­nak. Ez a külső oldal hordja a diafragmát is. A diafragmát a hordozó felső, át nem 10 tört résziben pléhgyűrű veszi körül. Az elektródakamra belső oldala bipoláris elektródát alkot. Az ezekben az elektródakamrákban elő­állított és felfogott gáz, pl. az anódosam 15 létesített oxigén elvezetése nehézségbe ütközött. Eljártak injár úgy, hogy a gázt aiz elektródakamráikba benyúló külön csö­veken át lefelé vezették és az azokait tar­talmazó teret sugárirányú összekötő­dő csövekkel, az úgynevezett központos test belső falával kötötték össze. Ebben a tér­ben a gáz, felfelé száll és azt ott le lehetett csapolni. A találmány az elektródakamrákban 25 keletkezett gáz lényegesen egyszerűbb el­vezetését teszi lehetővé, még pedig oly csatorna útján, mely az egyes elektróda­kamrákat egymással összeköti. E csatorna létesítése végett az elektródakamrák felső iO végein oldalsó nyílásokat alkalmazunk. Ilyen oldalsó nyílásokat kell a diiafragma felső részében OS i£l pléhgyűrű felső részé­ben is alkalmaznunk. A gázok elvezetésé­hez szükséges csatorna létesítése végett a i5 találmány értelmében lyukasztott illesztő­darbokat használunk, amelyeket tömítés­sel együtt rendezünk el a belső elektróda­feamrák diafragmáin és a legközelebbi külső elektróda belső felülete között. A diaíragma eközben egyidejűleg az illesztő- 40 darabokat a legközelebbi belső elektróda­kamrával szemben szigeteli. Az illesztő­darabok és a pléhgyűrű között célszerűen villamosan szigetelő anyagból készült tömítés van. A legközelebbi külső 45 elektródakamra belső felülete és az illesztődarab között is gázt tömítő eszközt kell alkalmazni, nehogy a csatornában áramló gáz a két eléktródakamra közbenső terében keletkező hidrogénnel kevered- 50 jék. A különböző szerkezeti elemek áttörései és az illesztődarabok furatai útján kelet­kező csatorna az üreges henger alakú, az elektródákat tartalmazó vízbontó készü- 55 lékből úgy kifelé, mint befelé is kivezet­hető. -Célszerűen áttörjük az úgynevezett központos test külső falát és a csatornát az elektródákat tartalmazó, üreges hen­ger alakú tér külső szegélyén lezárjuk. 60 Ennél a különösen célszerű kiviteli alak­inál a gázt a központos test belsejébe ve­zetjük, ahol a magával ragadott folya­dékrészecskéktől elválhat. A folyadék­részecskék lehullanak és a gáz felül el- 65 vezethető. A találmány értelmében a henger alakú vízbontó különböző helyein több csator­nát is alkalmazhatunk, általában azonban egy csatorna elegendő. Hogy az illesztő- 70 daraboknál a tömítéshez szükséges ele­gendő nagy nyomást előállíthassuk, fe­szítőszerkezetet kell alkalmaznunk. Ez a feszítőszerkezet pl. ékekből állhat, me­lyek a hangeralakú rendszer kerületének 75 egyes helyein, az elektródakamrák közé

Next

/
Oldalképek
Tartalom