118650. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és berendezés nagynyomású fémgőzívlámákkal való világításhoz

2 118650. kisülési csövek karakterisztikáitól erősen eltérők. Nem volt továbbá előrelátható az, Ihogy a nagynyomású fémgőzívlámpák fényének színe ilyen áramlökésekkel való 5 táplálásnál éppen az általános világítási célokra kedvező értelemben fog megváltozni. Éppen a nagynyomású íémgőzívlámpáknak a gázkisülési csövekétől eltérő tu-10 lajdonságai teszik azonban lehetővé a találmány szerinti eljárásnak egy olyan foganatosítási módját, mely egyszerűsége folytán a gyakorlatban, könnyen alkalmazható és így általános világítási célokra 15

kiválóan alkalmas. A találmány szerint ugyanis azoknak az áramlökéseknek sorozatát, melyekkel a nagynyomású fémgőzívlámpát tápláljuk, célszerűen, úgy hozzuk létre, hogy a megfelelő váltóáramú 20

áramforrásra kapcsolt lámpával párhuzamosan kondenzátort kapcsolunk. Ha a váltóáramú áramforrás erősáramú hálózat, akkor a lámpát és vele párhuzamosan kapcsolt kondenzátort tápláló vezetékbe 25 ellenállást vagy kondenzátort is kell kapcsolni, ha azonban a lámpát a szokásos módon primártekercsével a hálózatra kapcsait transzformátor szekundíártekercse táplálja, e transzíormlátort mléretezhet-80

jiik úgy, hogy a fenti ellenállást szekundarteikercsének belső ellenállása pótolja. Az ilyen kapcsolás gázkisülési csöveknél azért nem vezet eredményre, mert a gázkisülési csövek működési feszültsége gyuj-35 tási feszültségüknél nem annyival alacsonyabb, hogy a kondenzátornak a gyújtáskor a csövön át való kisülése kellő áramerősségű áramlökést tudjon létrehozni. Nagynyomású fémigőzívlámpáknál ellen-40 ben a gyújtási és üzemi (égési) feszültség közt akkora különíbség van, hogy a kívánt hatás eléréséhez szükséges áraa»erősságű áramlökések létesítéséhez csak aránylap: kis kapacitású kondenzátor szükséges, 45 mely esetleg a lámpával egybeépíthető, sőt esetleg a lámpa elektródáiból is kiképezhető. Az áramlökések létrehozására nagynyomású fémgőzívlámpáknál is használhatók 50 a 107.123. sz. szabadalmi leírás 3. olalán gázkisülési csövek táplálására javasolt különböző kapcsolások és gépek, azonban a rekesztőszervet tartalmazó kapcsolásnál rekesztőszervként az eltérő feszültségvi-55 szonyok folytán szikraköz helyett kisütőcsövet, pl. ívbe átmenő ködfénykisülésű, neanesgáztöltésű csövet kell használni. A nagynyomású fémgőzívlámpát tápláló áramlökések időtartamát, maximális áramerősségét és az őket egymástól elvá- 60 lasztó szünetek időtartamát egymással célszerűen úgy hozzuk összhangba, hogy a lámpa által áramlökések sorozata alakjában felvett villamos energiamennyiség (teljesítmény) nagyjában azonos legyen 65 azzal, melyet a lámpa szinoidális váltóárammal való táplálásakor normális üzemben vesz íel. Ez a teljesítmény tehát nagyobb lehet annál, melyet a lámpa akkor vesz fel, mikor alapszínének megfelelő 70 színű fénnyel ég. Általánosságiban a lámpa szolgáltatta fény színiének már igen számottevő javulását kapjuk, ha az áramlökések maximális áramerőssége az általuk képviselt áram effektív áramerős- 75 ségénék több mint százszorosa. Az egyes áramlökések időtartamát célszerű minél rövidebbre, az őket egymástól elválasztó szünetek időtartamát minél hosszabbra venni, úgy, hogy e két idő egymáshoz ké- 80 pesti aránya tíznél nagy obi) legyen, mimellett azonban ügyelni kell arra, hogy a lökések szaporasága akkora legyen, hogy a lámpa, fényének pislogása észrevehető ne legyen, minek veszélye azonban nor- 85 mális periódusszámú hálózatból parallel kapcsolt kondenzátorral táplált lámpáknál nem áll fenn. Különös előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy a lámpával parallel kap- 90 csolandó kondenzátor kapacitásának neon kell nagynak lennie és így az, főleg kisebb egységeknél, legalább résziben, a lámpa kivezetéseiből is készíthető, ha azokat egymáshoz közel hozzuk és megfelelő 95 dielektrikummal választjuk el, hogy a kondenzátor fegyverzeteit is alkothassák. Minthogy a nagynyomású fémgőzívlámpák burája igen kicsi, azt normális nagyságú és normális fejű külső burába lehet beépíteni, melyben elég hely van ahihoz, hogy a kivezetéseket a lámpával parallel kapcsolt kondenzátorként képezzük ki, sőt, esetleg benne és/vagy a fejben elhelyezzük azt az ellenállást is, mely a lám- 10í pávai és kondenzátorral sorba van kapcsolva. Ezt az ellenállást esetleg izzószál is alkothatja, de kondenzátorral is pótolható. Ekkor azonban olyan lámpát kapunk, mely a kellő feszültségű normális 110 váltóáramú hálózat esetén ugyanúgy használható, mint az izzólámpa, amennyiben azt egyszerűen a foglalatba kell csak becsavarni, anélkül, hogy a meglevő ve-