118640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elégtelen sülőképességű, főleg a fiatalabb korú, oxigénben dúsabb gázkőszeneknek városi gáz termeléséhez való kigázosítására
brikettek továbbá, még mindenféle kötőanyag'adalékok mellőzése esetén is, mindenkor eléggé összeállóak ahhoz, hogy nagyobb mérvű hulladékképződés nélkül 5 a kamrába tölthetők legyenek és így a találmány ekként való foganatosítása a gyorsabb és egyenletesebb átkokszolás lehetőségét rendkívül gazdaságosan biztosítja. 10 A találmánnyal kapcsolatban figyelembe veendő az a gazdasági szempontból fontos körülmény is, hogy az aprószemű finom szenek kokszolása mind nagyobb jelentőségre tesz szert. Sok esetben a 15 szénelőfordulás már eredetileg nagyrészt apró szenet ad, vagy pedig a szén hamualkotórészeinek csökkentése jár annak szükségességével, hogy a szenet meg kell őrölni. A korszerű kokszolástechnika 20 egyébként is előszeretettel aprószenet használ fel, mert a szén egyneműsítése megfelelő keveréssel a legkönnyebben ez esetben érhető el. Viszont az amúgy is gyengén kokszolható kőszénfajtáknál az 25 őrlés, illetve a szén apró volta a kokszolóképességre nem hat előnyösen. A találmány, mely szerint ezt az aprószenet a lepárló térbe való juttatása előtt, előnyösen az említett nagynyomással briket-30 tezzük, ezeket a nehézségeket is kiküszöböli. Az újabb kutatások a bitumen egyes féleségeinek a szén kokszolóképességére, és pedig mind a sülő-, mind a f uvódóképes-35 ségre való behatását megállapították. E megállapítások hasznosításával bitumen mesterséges beadagolásával az egyes szenek kokszolóképességét a mindenkor kívánt irányban javítani lehet. Ámbár 40 gazdasági szempontból általában előnyösebb lesz, ha a találmány szerinti eljárásnál a brikettezést mindenféle kötőanyagadalék alkalmazásának mellőzésével végezzük, némely esetben mégis elő-45 nyös lehet, ha a kőszén kokszolóképességét a térfogatsúlynak a brikettezés révén való növelésén kívül még bitumenadagolással is fokozzuk. A bitumenadagolás alkalmazása lehetővé teszi a briketteknek 50 kisebb sajtolási nyomással való elkészítését, viszont a brikettekké való préselés lehetővé teszi, hogy a kokszolóképesség kívánt mérvű javítását kisebb bitumenadaggal érjük el, mintha brikettezést nem alkalmaznánk. Á két műszaki rendszabály 55 kombinációja tehát oly kölcsönhatással jár, mely az eljárást számos esetben gazdaságossabbá teszi. Egyáltalában nem sülő szenek, pl. barnaszenek brikettezése és utólagos le- 60 párlása ismeretes ugyan, sőt ismeretes ily barnaszénbrikettek készítése nagy, pl. 2500 kg/cm2 körüli sajtolási nyomások alkalmazásával is, ez ismert esetekben azonban a lepárlás mindenkor az eredeti 65 brikettalak megtartásával történt. Az új eljárás ezzel szemben a nagy nyomáson készült kőszénbrikettekből világítógáz gyártását és összesült kokszlepény, illetve ennek esetleges felaprításá- 70 val alaktalan koksz előállítását célozza. Maga a lepárlás egyébként ismert módon történhet. Szabadalmi igények: ' fMj . ' : 1 1 J: 1. Eljárás elégtelen sülőképességú, főleg 75 a fiatalabbkorú, oxigénben dúsabb gázkőszenek, pl. a nagymányoki kőszén világítógáz termeléséhez való kigázosítására, melynél a kőszenet mesterségesen megnövelt térfogatsúllyal 80 pároljuk le, azzal jellemezve, hogy a kigázosítandó kőszenet a szokásos döngölése helyett brikettezéssel tömörítjük, majd e briketteket a kőszéngázgyártásnál általában szokásos módon, 85 kamra- vagy retortakemencében, legalább 950 C° hőmérsékleten foganatosított lepárlás révén kokszlepényekké sütjük át. 2. Az 1. igényben védett eljárás foga-90 natosítási módja, azzal jellemezve, hogy a briketteket legalább 2500 kg/cm2 körüli nyomással sajtoljuk. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemez- 95 ve, hogy a brikettezést kötőanyagadalék mellőzésével végezzük. 4. Az 1. vagy 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a k'szén kokszoklóképességét a 100 brikeltezés révén való tömörítésen kívül bii <iiue:\a>!agolássa! is fokozzuk.
