118628. lajstromszámú szabadalom • Gázzal töltött edényben elhelyezett ellenállás-elrendezés

118628. 3 tett energiát korlátozzuk. A transzformá­tor szóródása, vagyis növekedő áramfel­vétellel a feszültség csökkentése, nem le­het tetszőleges nagyságú, mert különben 5 a transzformátor felmelegedése túlságos lenne. Ennek elkerülésére alkalmas esz­köz a találmány szerinti ellenállástestnek a szekunder tekercseléssel való párhuza­mos kapcsolása. A (13) transzformátor 10 szekunder tekercselése először az előtét­ellenállást és azután a vele sorba kap­csolt (14) kisütőcsövet táplálja. Az előtét­ellenállás egyúttal a (12) ellenállástest fűtőellenállása. A (12) ellenállástest elé a 15 további (11) ellenállást kapcsolhatjuk. A fűtőszál emellett egyrészt a kisülési edény előtétellenállásaként szerepel, míg más­részt a félvezető csövecske fűtését is el­látja. A fűtőszál a félvezető csövecskét 20 annál jobban hevíti fel, mennél több ára­mot vesz fel a hasznos megterhelés, tehát a kisülési edény. Ha a kisülési edényen növekvő árammennyiség megy át, akkor ennek következtében a félvezető csövecske 25 ellenállása csökken és így a félvezető csö­vecskén átmenő áram erőssége növekszik. Ez azonban a szekunder tekercselés járu­lékos terhelésével és így a transzformá­torfeszültség esésével jár. A szabályozás 30 tehát ebben az esetben is önműködő. A 4. ábra további alkalmazási példát mutat. Itt a (12) félvezetői ellenállás fűtő­szála a (15) szabályozó ellenállással és a (13) transzformátor külön szekunder te-35 kercselésével vagy megcsapolásával sorba van kapcsolva. A (13) transzformátor tulajdonképeni szekunder tekercselése a (14) kisütőcsövet és a vele sorba kapcsolt (12) félvezető ellenállást táplálja. A (15) 40 szabályozó ellenállás szabad beállításával a félvezető csövecske ellenállásértékét szabályozhatjuk és ezzel a kisülési ede­nyen átmenő áramot a kívánt értékre be> állíthatjuk. Ismeretes például az, hogy 45 gáztöltésű kisülési csövek huzamosabb megterhelés után keményen égnek, vagyis a gáz fogyása következtében az edényen a feszültségesés nagyobb. A (15) ellenállás beszabályozásával a kisülési edény fe-50 szültségét könnyen a jmindenkori üzemi viszonyoknak megfelelően állíthatjuk be. Különös előnyt jelent emellett az, hogy a szabályozás nagy feszültséggel üzemben tartott berendezéseknél is olyan részen 55 végezhető, mely nem vezet nagy feszült­séget. Külön elővigyázatossági rendsza­bályok tehát nem szükségesek. Az eddig ismertetett foganatosítási példák gáztöltésű kisülési edényekre vo­natkoztak. A találmány szerinti ellenál- 60 lás azonban jelentős előnnyel alkalmaz­ható olyan elrendezésekhez is, melyek vákuumos kisülési edényeket tartalmaz­nak. Ennek egy példája erősítő készü­lék hangerősségének szabályozása. Ezt a 65 hangerősségszabályozást úgynevezett po­tenciométerellenállásokkal végezhetjük, melyek vagy az antennaáramkör bemenő csévéjéhez, vagy az első kisfrekvenciájú cső rácsköréhez mellékzárlatba vannak 70 kapcsolva. A potenciojmóterellenálláson átmenő mellékzárlat nagysága szerint a belépő nagyfrekvenciájú rezgések amplitú­dója többé vagy kevésbé csökkenthető. Ilyen kapcsolásokhoz a találmány sze- 75 rinti ellenállás kiválóan alkalmas. Ha váltakozó áramú készülékeikről van szó, akkor a félvezetőtest fűtőszálát szabá­lyozó ellenállással soros kapcsolásban a transzformátor fűtőtekercselésére kap- 80 csoljuk. Egyenáramú vagy bármilyen áramnem számára alkalmas készülékek­nél a félvezető testet szabályozó ellen­állással párhuzamos kapcsolásban a fűtő­áramkörbe kapcsoljuk. Az eddig alkal- 85 mázott poteiniciométerellenállásoknak, me­lyek többnyire csúszókontaktusokkal el­látott szénellenállások voltak, nagy hát­rányaik voltak, minthogy a csúszókon­taktus és az ellenállás anyaga között fel- 90 lépő átmeneti ellenállások igen könnyen kaparó zörejeket okoztak, melyeket a ke­szülék szintén erősített és melyek a hang­szóróban zavaró zúgás alakjában jelent­keztek. Ezt a hátrányt a találmány sze- 95 rinti ellenállással teljesen elkerüljük", mert a csúszókontaktus elmaradása kö­vetkeztében kaparó zörejek egyáltalában nem léphetnek fel. A félvezető ellenál­lást, ha az antennatekercs mellékzárlatá- 100 ban van, emellett úgy választjuk, hogy ellenállása szobahőmérsékleten 105 —10® Ohm, a legmagasabb üzemi hőmérsékle­ten pedig 103 Ohm legyen. Ha az ellen­állást nagy- és kisfrekvenciájú erősítő 105 fokozatok közé kapcsoljuk, akkor azt cél­szerűen úgy választjuk, hogy ellenállás hidegen 10"—105 Ohm, üzemi hőmérsékle­ten pedig 10—102 Ohm legyen. A találmány szerinti ellenállásberende- no zést továbbá izzólámpák vezérlésére is használhatjuk. Az 5. és 6. ábrák ennek foganatosítási példáit mutatják. Az 5. ábra szerint a (16) ellenálláscsövecske a lámpa (17) edényében szokásos módon a 115 (18) lapítási hely, a (19) tartószár és a (20) tartódrótok útján fogvatartott (21) izzó­lámpahuzal egy részét körülzárja. A (21)

Next

/
Oldalképek
Tartalom