118623. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen, karboniltartalmú semleges oxidálási termékek előállítására stigmaszterinből

tói szűréssel elválasztható. Az alkoholos szűrlethez forró állapotban mindaddig vizet adunk, míg csak belőle olaj nem válik külön. Az olajat állati szénnel for-5 raljuk, ezt követőleg pedig forrón meg­szűrjük. Kihűléskor a pregnenolon ben­zoátja finom tűk alakjában válik ki. Ebből 5%-os metilalkoholos marókáli­oldattal való elszappanosítással a szabad 10 pregnenalont termeljük ki és ezt higított alkoholból átkristályosítva, megtisztít­juk. A tiszta termék olvadáspontja 190°. 3. Példa. A 2. példában megadott módon 100 g 15 stigmaszterinacetát felhasználásával a dibromid széntetrakloridos-jégecetes ol­datát készítjük el, melyhez az előző pél­dához teljesen hasonló módon 50 g víz­ben és 950 g jégecetben feloldott 380 g 20 kalciumpermanganátot adunk. A kicsapó­dott barnakő leszűrése után a szűrletet úgyanúgy, mint a 2. példa esetében, a széntetrakloridtól megszabadítjuk, cink­port adunk hozzá és egyebekben a már 25 leírt módon járunk el. A semleges oxidá­lási termékeket szemikarbazidacetáttal hozzuk reakcióba. A szemikarbazonok hasítása a 2. példában ismertetett oxi­ketonokhoz vezet. 30 A fenti példák kísérleti feltételei szá­mos tekintetben változtathatók. így az oxidálást előnyösen krómsav­anhidriddel végezzük, de más oxidáló­szerek is alkalmasak, így a 6 vegyértékű 35 krómnak más vegyületei, pl. krómoxi­klorid (Cr02 Cl2 ), továbbá bikormátok savanyű oldatban és más efélék, ezen­kívül a kálium, kalcium és mások permanganátjai, különösen olyan szerek, 40 melyek telített C- C-kötések hasítására képesek. A felhasznált vegyszerek mennyisége, továbbá az oldószerek minősége és meny­nyisége a találmány keretén belül szin-45 tén különböző lehet. így jégecet vagy széntetraklorid helyett, melyeket a fenti példákban használtak, más olyan oldó­szerek vagy oldószerkeverékek is alkal­masak, melyeket a felhasznált oxidáló-50 szer nem támad meg. Általában célszerű­nek látszik a reakciókeveréknek az oxidá­lási folyamat alatti jelentékeny higítása. A reakcióhőmérséklet a találmány foga­natosításánál szintén különböző lehet, 55 mindamellett azonban nem célszerű jelen­tékenyen a példákban megadott hőmér­sékletek fölé menni, mivel különben nem kívánatos mellékreakciók adódhatnak, különösen az oxidálási folyamat alatt. Az átmenetileg megvédett kettős kötés 60 helyreállítására a fentiekben leírtakon kívül más módszerek is alkalmasak, így pl. erre a célra Finkelstein szerint nát­riumjodid acetonos oldatát használhat­juk vagy a reakcióelegyet katalizátorok, 65 pl. platina vagy nikkel jelenlétében hid­rogén hatásának vagy bázisos hatású anyagok hatásának tesszük ki, de anél­kül, hogy a kettős kötés hidrogénezése bekövetkeznék. Ilyen módszereket ismer- 70 tet pl. Houben „Methoden der organi­schen Chemie" című 1923-ban megjelent müve (2. kötet, 301—304. lap). A semleges karboniltartalmú vegyüle­tek elválasztására és elszigetelésére alkal- 75 mas ketonreagensek (szemikarbazid, tio­szemikarbazic), fenilhidrazin) helyett más olyan anyagok is használhatók, melyek a karboniltartalmú vegyületet keto­csoportjával kondenzációs termékeket ad- 80 nak. Ilyenek pl. hidroxilamin, a fenil­hidrazin helyettesítési termékei, például p-nitrofenilhidrazin, p-bromofenil-hidra­zin, difenilhidrazin és máseffélék, továbbá benzhidrazidek, kvaterner ammónium- 85 acetohidrazidek, mint pl. trimetil-aceto­hidrazid-ammoniumklorid, acetohidrazid­piridinklorid stb. A ketonreagensekkel való reakcióból származó vegyületek meg­bontását, pl. a szemikarbazonok lehasítá- 90 sát magukban véve ismert módszerekkel végezhetjük. Abból a célból, hogy azok­nak a kondenzálási termékeknek, melyek­ben az oxicsoport a leírt módon helyette­sítve van, elszappanosodását vagy hidro- 95 lizisét megakadályozzuk, a megbontást enyhe reakciófeltételekkel végezzük, így pl. savanyú reagensek használatakor a reakciót víz és előnyösen a célnak meg­felelő oldószer jelenlétében visszük ke- 100 resztül. Mint említettük, a kapott telítetlen oxiketonokat értékes hidrogénezési ter­mékekké alakíthatjuk át. Erre a célra nemesfémkatalizátokkal, pl. platinával 105 vagy platinaoxidokkal vagy nikkellel, vagy más ismert katalizátorokkal, így a Raney-katalizátorral katalikusan aktivált hidrogént használhatunk. Ugyanerre a célra naszcens állapotú hidrogén is alkal- 110 mas, melyhez pl. úgy juthatunk, hogy savakat fémekkel vagy alkálifémet alko­holokkal hozunk reakcióba. A redukálás úgy is végezhető, hogy a redukálandó vegyületeket olyan anyagokkal hevítjük, 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom