118595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú vegyületek kezelésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 118595. SZÁM IV/h/1. OSZTÁLY. — G. 8194. ALAPSZÁM. Eljárás széntartalmú vegyületek kezelésére. Gewerkschaft Auguste cég-, Oberhausen (Németország). A bejelentés napja 1936. évi április hó 25-ike. Széntartalmú vegyületeket, mint pl. szénhidrogéneket, ezek származékait, szénoxidot, továbbá C-t, bármilyen korú szenet, stb. eddigelé már krakkolással 5 vagy hidrálással nemesítettek. Evégből a kiindulási anyagokat — a krakkóié eljárásnál — magasabb hőmérsékleteknek, vagy pedig — a hidrálásnál — hidrogén behatásának vetették alá. 10 Azt találtuk, hogy ha szenet és/vagy széntartalmú vegyületeket metánnal nyomás alatt kezelünk, az eddigiektől eltérő reakciókkal szénhidrogéneket állithatunk elő. Metán alkalmazásával és ezekkel az 15 új reakciókkal nemcsak nagymolekulájú vegyületek kismolekulájú szénhidrogénekké alakíthatók át, anélkül, hogy, mint az eddigi eljárásoknál, kedvezőtlen bomlási termékek keletkeznének, hanem a 20 találmány szerinti eljárással nagyobb molekulájú szénhidrogéneknek kismolekulájú kiindulási anyagokból való felépítése is sikerül. A találmány azon a felismerésen alap-25 szik, hogy dipol-mentes molekulák nagy nyomás behatása alatt, azaz az elektronburkok összenyomásánál, sarkíthatok, úgy hogy a metánmolekula elegendő nagy nyomás alatt, minden várakozás ellenére, 30 többé nem közömbös, hanem nagy mértékben reakcióképes vegyület. Ehhez képest a találmány szerinti eljárás mindenekelőtt abból áll, hogy metánt vagy metántartalmú gázelegyet széntartalmú 35 vegyületeikre oly nyomás alatt hagyunk behatni, mely a reakciókeverékben levő metán sarkítására elegendő. Rendszerint 500 légköri nyomás fölötti i nyomásokat alkalmazunk. Ha azonban |a metánban vagy a metántartalmú gázelegyben több 40 mint 20 térfogatszázalék etilén és/vagy acetilén van, akkor rendszerint 250—500 atm. közötti nyomások elegendők. Ennek a nagy nyomásnak behatása alatt a metán nemcsak a CH4

-nek a kezelt vegyü- 45 letekből való, egyébként bekövetkező lehasadását gátolja meg, hanem ezenfelül még a metánnak a kiindulási anyagokhoz vagy oly hasadási termékekhez való hozzákapcsolódása is bekövetkezik, me- 50 lyek ezekből a kiindulási anyagokból keletkezhetnek, amikoris egyidejűleg kondenzálás is mehet végbe. Ez a hozzákapcsolódás a szénlánc hasításával is végbemehet. 55 A találmány szerint a hőmérsékleteknek az eddigi eljárásokkal ellentétben 390 C°-ot nem kell meghaladniok. Ezen az alacsony hőmérsékleten a metán nem krakkolódik, tehát gyakorlatilag semmi go hidrogént sem hasít le. Az a hőfokhatár, mely fölött a kívánt reakciók többé nem mennek végbe kielégítő hozammal, a szabad energiák termodinamikai képleteiből határozható meg, melyeket Lewis és 65 Randall állapítottak meg; a jelen esetben az ezen szerzők részéről pl. a „Thermodynamics" című (1923-ban, Mc Graw and Hill, London, kiadásában megjelent) művükben használt kifejezési módot 70 alkalmazzuk. A találmány szerint a metán és a kezelendő anyagok molekulaarányait úgy választjuk meg, hogy a kívánt átalakulási reakciók szabad energiái az alkalmazott munkafeltételek kö- 75 zött oly értéknek felelnek meg, mely Lewis és Randall módszere szerint számítva, az előállított szénhidrogének egy-