118565. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatt álló gázzal oltott kapcsoló

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 118565. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — S. 16350. ALAPSZÁM. Nyomás alatt álló gázzal oltott kapcsoló. Strauss Frida, szül. Ruppel, háztartásbeli, Frankfurt a/M., mint néhai Dr. Ing-. Ruppel Sigwart tanár, Berlin jogutóda. A bejelentés napja 1936. évi szeptember hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi szeptember hó 26-ika. Ismeretesek nyomás alatt álló gázzal oltott oly kapcsolók, melyeknél a nyomás alatt álló gázáram irányítása és vezetése egy gázvezetőhüvely érintkezőrészén van. 5 Ha az érintkezők megszakítási helyei a hüvely belsejében vannak, akkor az érintkezők nem láthatók s kívülről nem lehet minden további nélkül felismerni, hogy a kapcsoló be vane- kapcsolva, vagy 10 nincs. Másrészt viszont, ha az érintkezőhely a hüvelyen kívül foglal helyet, úgy a nyomás alatt álló gáz fúvó- és oltóhatása rosszabbodik, mivel a fényív elérésekor túlnyomásának jelentékeny ré-15 szét már elvesztette. A találmány ezt a hátrányt oly módon küszöböli ki, hogy a nyomás alatt álló gázzal oltott kapcsoló, a nyomógázt az érintkezőhelyhez vezető nvomógázvezető-20 hüvellyel úgy van kiképezve, hogy az érintkezőhely bekapcsolt állapotban a nyomógázvezetőhüvelyen kívül van s a nyomógázvezetőhüvelynek legalább egy része az elektródához viszonyítva oly !5 módon mozgatható el, hogy a vezetőhüvely az elektróda csúcsát a kikapcsolási folyamat alatt körülveszi. Ezáltal elérjük azt, hogy az érintkezők legalább a bekapcsolás alatt láthatók 0 anélkül, hogy a megszakítási fényív erőteljes fúvóhatása befolyásoltatnék, mivel a kikapcsolás alatt eltolt gázvezetőhüvely a nyomógázáramot a helytálló érintkező erőteljes átáramlására kényszeríti. A rajz a találmány egyik példaképem 35 kiviteli alakját mutatja. Az ábra olyan nyomás alatt álló gázzal oltott kapcsoló, melynél a fényívkioltóberendezés árammegszakítása az (1) és (2) elektródák között történik. Ennél 40 a kiviteli alaknál a (2) helytálló elektróda érintkezőcsapként és a mozgatott elektróda érintkezőfészekként, vagy hasonlókép van kiképezve. Az (1) mozgatott elektróda a (10) pont körül forgó karra 45 van erősítve, melyet a (11) tolórúd mozgat. (6) és (7) áramvezetékek, (8) és (9) szigetelőtartók; a (8) szigetelőtartóban van a (16) nyomógázvezeték elrendezve. (12) a kapcsoló alapzata. 50 A (4) fúvóhüvely mozgatható és dugattyúként van kiképezve. Kikapcsoláskor a gáznak az (5) térben való nyomása folytán a (4) fúvóhüvely a vonalkázottan feltüntetett (4') helyzetéig mozog el. Ek- 55 kor a fényívtalppont a helytálló elektródán a fúvóhüvelybe kerül s a (4') végső helyzetben a legelőnyösebb oltóállásba jut. Az oltóhüvely dugattyúszerű (32) része a (36) hengerben tömítve mozog. 60 Oltásnál a mozgás a gyenge (33) rugó hatása ellen történik. Miután a nyomólevegő az (5) térből kiáramlott, a (33) rugó a fúvóhüvelyt eredeti helyzetébe nyomja vissza. Amíg tehát a vonalkázott 65 (1', 3') érintkezőhelyzet a kikapcsolt helyzetnek felel meg, a fúvóhüvely (4') helyzete csak átmeneti. A fúvóhüvely moz-