118564. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatt álló gázzal oltott kapcsoló

más alatt álló gáz vezérléséhez külön szelep nem szükséges. Az ismertetett szerkezet úgy működik, hogy kikapcsoláskor a (2) érintkező 5 felfelé mozog. Eközben a (2) érintkező és a (3) pecek között megszakítási fényív keletkezik, amelyet az utóbbi csúcsa a szigetelő fúvóka szűkített részén áthúz és eközben a felfelé áramló, nyomás alatt 10 álló gáz erőteljes fúvóhatása alatt áll. A (3) pecek csúcsa rövid távolságban a szigetelő fúvóka szűkített része előtt áll, amivel azt érjük el, hogy a hozzátapadó fényívtalppont különösen előnyös fúvó-15 és hűtőhatás alatt áll és tartósan is ebben az előnyös oltási helyzetben marad, ellentétben azokkal a berendezésekkel, amelyeknél a kikapcsolási mozgás iránya a nyomás alatt álló gáz áramlási irányával 20 ellentétes és amelyeknél a helytálló érintkező kis nyomású térben van, továbbá a mozgatott érintkező, noha azon a helyzeten, amelyben a (3) pecek a találmány értelmében van, áthalad, mégis e hely-25 zetben nem marad tartósan. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a (3) pecekérintkező mozgatható. Ezt az érintkezőt a (2) mozgatott érintkező a bekapcsolt helyzetben a rajzon feltünte-80 tett helyzetbe tolja vissza. így a (2) érintkező pecek masszívra készíthető, úgyhogy nagy áramerősségek átvitelére alkalmas. Az (5) csúszóérintkező ennél a megoldásnál is közvetlen érintkezésben 35 áll a (2) kapcsolópecekkel. Ha az utóbbit kikapcsolás végett felfelé mozgatjuk, akkor azt a (3) pecek a (8) rugó hatása alatt a rajzon (9) szaggatott vonallal feltüntetett helyzetig követi, úgyhogy az oltási 40 periódus alatt ennél a kivitelnél is a (3) pecek csúcsa az előnyös oltási helyzetben van. Amint a (2) érintkező az (5) csúszó érintkezőt elhagyta, a (3) pecek az (5) csúszóérintkezővel érintkezésbe jut 45 és az áramvezetést átveszi. A (3) pecek mozgása a nyomás alatt álló gáz hozzávezetépének vezérlésére is felhasználható pl. úgy, hogy a nyomás alatt álló gázt a (15) tokrészen át vezetjük be és a (16) 50 rugóhüvely a nyomás alatt álló gáz áramlását vezérlő tolattyú. Ekkor a (8) rugó elhagyható, ha a (3) pecek mozgatására magát a nyomás alatt álló gázt használjuk fel és az e célból a (3) sarokkal össze-55 kötött (17) dugattyúra hat. A 3. és 4. ábra oly kiviteli alakokat tüntet fel, amelyeknél a fényívet oltó nyomóközeget magában a kapcsolóban állítjuk elő. E célból a 3. ábra szerinti megoldásnál a (10) szigetelőcsövet rendeí zük el, amely gázt termelő anyagokbó különösen pedig karbamidgyantákból ál hat. E csőbe a (11) szigetelőpecek nyúli be, amely előnyösen ugyancsak gáztei melőanyagból készül és felső végén a (í pecekérintkezőt hordja. Az (5) csúszc érintkező a (4) áramhozzávezetéssel a (1 tokrészen át áll összeköttetésben. A (! mozgatott érintkező, az 1. ábra szerin kiviteli alakhoz hasonlóan csőalakú. Szül séges, hogy a (2) kapcsolópecek az (: szigetelő fúvóka nyílását meglehetős t< mören elzárja, hogy a (12) térben elí nyomógázmennyiség halmozódhassék fe Ha kikapcsoláskor a (2) érintkező fe felé mozog, akkor elsősorban (5) érin kező és a (2) érintkező alsó vége közö fényív keletkezik, amely a (10) szigetel csőbe behúzódik és itt a (10) és (11) a katrészek falai között lévő gyűrűalal résben, az említett alkatrészekből gáz kat állít elő, amelyek a (12) térben ha mozódnak fel. Minthogy a (3) pecek (2) érintkezővel vezető összeköttetésb* áll, ennélfogva a kapcsolási folyamaté további menete folyamán a fényív tal pontja a (3) pecekre megy át és ha a ( érintkező a (3) pecket is elhagyja, e k érintkezőrész között további fényív k letkezik, amelyet a fuvókanyílás szabadt tétele után a (12) térből kiáramló nyom gáz olt. A (3) pecek csúcsa ekkor is röv távolságban az (1) szigetelő fúvóka sz kitett része előtt a legelőnyösebb oltá helyzetben van. A szigetelőfuvóka egyébként az össz ismertetett és ábrázolt kiviteli alako nál gáztermelő anyagokból is állhat, ai különösen azért előnyös, mert ezzel fúvóka felületének vezető fémrétege való bevonását megakadályozzuk, mir hogy a kilépő gázok lecsapódások ké ződését megakadályozzák. A 4. ábra szerinti megoldásnál a ny mógáz előállításához való fényiv az ( csúszóérintkező és a (3) pecek köze keletkezik éspedig úgy, hogy a (3) p< ket a 2. ábra szerinti kivitelhez hasonlóé mozgathatóan rendezzük el. A rajzi ábrázolt bekapcsolt állapotban a (3) pec és a (2) mozgatott érintkező között kül (13) érintkezőszerkezet létesíti a vez< összeköttetést. Ha a (2) kapcsolópec kikapcsoláskor felfelé mozog, akkor í a (3) pecek követi és az (5) érintkező elválik, minthogy a (3) pecek (11) ny ványa szigetelőanyagból van. A (3) (5) érintkezők között húzott fényív a (